Szikora: Nem nyavalyogni kell, most senki sem panaszkodhat a kétkezi munka miatt


Szikora: Nem nyavalyogni kell, most senki sem panaszkodhat a kétkezi munka miatt



Szikora Robit kérdezték, és ő válaszolt is! 

 - Hogy telnek a mindennapjai mostanában?

- A vírus megjelenése előtt is a feleségemmel mindennap együtt sétáltunk legalább egy órát, mindennap együtt reggeliztünk, ebédeltünk. Ez most sincs másként. Itthon van egy futópadom, sportközvetítések közben átmozgatom magam, rendszeresen teniszezek is. 



Mindennap megyek misére, és még közelebb kerülök azokhoz a dolgokhoz, ami az életemnek az egyik értelme, ami a foglalkozásom is lett. Isten meghívott erre, hogy zenéljek. Házamban lévő stúdiómban töltöm a napjaim nagy részét. Itt vannak a hangszerek és nem ásítozhatnak, leülök és játszom rajtuk. 18 új dalt írtam. Ahhoz hogy kiadjam még sok dolgom lesz velük.


- Sokan panaszkodnak a zenei szakmában, hogy nehéz anyagi helyzetbe kerültek. Öntől sosem hallottunk ilyesmit. 

- Azért ezzel a szakmával nagyon jól lehet pénzt keresni, de ahhoz nagyon jónak kell lenni, a közepes szintű zenész már nem keres olyan jól. Ha valaki ebből nem él meg, csak azt tudom tanácsolni, hogy próbáljon meg vállalni egy olyan állást, amiben még többet ki tud hozni magából. Én 16 évesen, amikor nem tudtam a dobolásból megélni, elmentem éjszaka vagont pakolni, és még új dobot is tudtam venni. Gimnáziumban elmentünk havat lapátolni pénzért. De emlékszem, hogy a négytagú Hungáriában a nagy befutásunk előtt ’80-ban elég rosszul ment a dolgunk. Rengeteg megoldás lehetséges, ha nincs pénzed. Kérsz a vidéki rokonoktól, vagy anyukádtól, vagy felveszel kölcsönt. Nem nyavalyogni kell és most senkinek nem derogálhat a kétkezi munka.