A nyugdíjasok most pénteken kapják kézhez a 13. havi nyugdíj első szeletét. Talán a legjobbkor jutnak hozzá a plusz jövedelemhez.
Már korábbról tudjuk, hogy a februári nyugdíjkifizetés február 11-én esedékes (a banki jóváírása február 12-én, pénteken történik meg) és az is ismert, hogy a februári nyugdíjjal együtt érkezik a 13. havi juttatás első részlete, az egynegyede. (Korrekció: cikkünk korábbi verziójában tévesen állítottuk, hogy február 11-én a januári nyugdíj érkezik meg és ezért első alkalommal részesülnek a nyugdíjasok az emelt 2021-es nyugdíjban. Helyesen: a januári emelt összegű nyugdíj már január 12-én megérkezett az időskorúakhoz.)
13. havi nyugdíj? Hogyan?
Orbán Viktor a koronavírus-válságra adott gazdaságpolitikai válaszok között elsőként jelentette be a 13. havi nyugdíj fokozatos visszaépítését. Májusban aztán meg is érkezett az erről szóló törvényjavaslat. Ez kimondta: a juttatás visszaépítése négy részletben történik. A tizenharmadik havi nyugdíj összege a kifizetésének első évében, 2021-ben a nyugellátások januári összegének 25 százaléka, 2022-ben az 50 százaléka, 2023-ban pedig a 75 százaléka. 2024-ben a nyugdíjasok a tizenharmadik havi nyugdíj teljes összegét kézhez kapják. Ezt követően minden évben az egy havi nyugdíj összegét kapják a jogosultak. A tizenharmadik havi nyugdíj annak a nyugdíjasnak jár, aki a tárgyévet megelőző év legalább egy napjára, valamint a tárgyév januárjára részesült az ellátásban. Tizenharmadik havi nyugdíjat a nyugellátásban részesülők, vagyis az öregségi nyugdíjasok, a hozzátartozói nyugellátásban részesülők és a szövetkezeti járadékosok kapnak.
Mennyi pluszt kapnak így 2021-ben a nyugdíjasok?
Idén több plusz juttatást is kapnak a nyugdíjasok, ami alapján kiszámolható, hogy az átlagnyugdíj szintjén mit okoznak ezek:
A 2020-ban 140 ezer forint körül álló átlagnyugdíj összege a 3%-os alapemelés következtében 144 ezer forintra emelkedik 2021-ben. Éves szinten ez számításaink szerint 50 ezer forintos többletet jelent az átlagnyugdíjban részesülő időskorúnak.
Az egy heti egyszeri nyugdíj (a 13. havi juttatás első negyede) 36 ezer forintnyi pluszt jelent.
A nyugdíjprémium pedig 26 ezer forintos többletként jelentkezik 2021 novemberében. (Ha elfogadjuk azt, amit a kormány az eredeti 2021-es költségvetésben tervezett, 4,5%-os GDP-növekedés mellett járhat ekkora összeg, összesen 53 milliárd forintos plusz költségvetési kiadás.)
EZZEL ÖSSZESEN AZ ÁTLAGNYUGDÍJ SZINTJÉN EGY IDŐSKORÚ 112 EZER FORINTTAL JÁRHAT JOBBAN, MINT 2020-BAN.
Mindez a plusz jövedelem talán nem is érkezhetne jobbkor a nyugdíjasok számára. Az elmúlt években romlott az időskorúak relatív jövedelmi pozíciója, közben pedig a magasabb nyugdíjas infláció épp ennek a rétegnek a vásárlóerejébe harapott bele leginkább, a járvány is leginkább őket érinti (rosszabb egészségi állapottal kell megküzdeniük, ami több pénzbe kerül értelemszerűen). Másrészt a kormánynak gazdaságpolitikai céljai is lehetnek a plusz jövedelem kifizetésével: ennek elköltése ugyanis épp egy kritikus évben (koronavírus-válságból való kilábalás során) jelentkezhet, vagyis támogathatja az amúgy is törékeny gazdasági fellendülést.
