Tegnap elvittem az unokámat az óvodába és ez a párbeszéd hallatszott ki két óvónő között , bár azt hitték nem hallom...


Tegnap elvittem az unokámat az óvodába és ez a párbeszéd hallatszott ki két óvónő között , bár azt hitték nem hallom...



Elvittem az unokámat tegnap a 9. kerületi óvodába. Nagyon vártam, hogy elvihessem a kis Fannikámat az óvodába, mivel még nem volt alkalmam megnézni melyik óvodába jár. Egészen jó volt minden mindaddig , míg oda nem értünk az óvodába. Segítettem lepakolni a kis ruháit meg a cipőjét, majd elküldtem kezet mosni. Miután megmosta a kezét, akkor kérte, hogy ne menjek haza, mert nem akar itt maradni egyedül. Nagyon megsajnáltam. Ekkor tüsszentett Fanni egyet és ezt a párbeszédet hallottam utána...


"-Hallottad ezt a tüsszentést? -Igen hallottam és nem értem, hogy lehet betegen behozni ezt a kis korcs, neveletlen gyereket?! "-Én persze meghallottam. -Megkérdeztem: Önök minden gyereket így hívnak az óvodában? Vagy akkor miért itt dolgoznak ha nem tudnak megfelelően beszélni a gyerekekkel? Elvégre az óvónők feladata, hogy kicsit neveljek meg a gyerekeket nem?!"-Erre a két óvónő nekem esett, hogy mi a f✱sznak hozom be a beteg unokámat?"-Én megkérdeztem, azért mert tüsszentett akkor beteg?!-Megfogtam Fannika kezét és mondtam a két óvónőnek, hogy köszönjük de innentől nem fog az unokám ide járni és nagyon sok embernek elfogom mesélni, hogy ebben az óvodában mi megy itt!


-Hazaértünk és elmeséltem az anyukájának az esetet és teljesen le volt döbbenve. Teljesen egyetértett velem. Mindenki gondolja meg, hova íratja be a gyerekét , mert nem minden az aminek látszik...Ti mit tettek volna a helyemben?

forrás