.

A nyugdíjasok és a kispénzűek fogják a legjobban megérezni a közelgő áremelkedést. Mi lesz itt?



A fogyasztói árindex alakulása azt mutatja, a kispénzűeket sokkal súlyosabban érinti a drágulás.


Idén márciusban 8,5 százalékos volt a pénzromlás üteme, ilyen tempójú inflációt másfél évtizeddel ezelőtt lehetett utoljára látni. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint tavaly március és az idei első tavaszi hónap között ilyen mértékű volt a pénzromlás, és tény az is, hogy az infláció az előző hónaphoz képest is gyorsult - írja a Pénzcentrum.


A lap emlékeztet arra: bár a statisztika tavaly óta azt mutatja, hogy a nyugdíjasok esetében kisebb a fogyasztói árindex emelkedése, ha azonban az élelmiszerárakat nézzük, máris rosszabb a helyzet, mint a teljes népességre vonatkozó.


Az élelmiszerek ugyanis átlagosan 13 százalékot drágultak, ám a nyugdíjasok esetében az élelmiszer-infláció 13,4 százalékos volt, azaz 0,4 százalékkal magasabb, mint a teljes társadalmat érintő drágulás.


Ha pedig a legalacsonyabb jövedelmű csoportot nézzük, az ő helyzetük még rosszabb: esetükben 13,6 százalékos a fogyasztói árindex változása.


Márpedig a nyugdíjasok és a szegényebbek jövedelmük jóval nagyobb hányadát költik élelmiszerre, mint a jobb módú, vagy aktív korú népesség. A leginkább dráguló cikkek listáján egyébként 10-ből 9 élelmiszer, és nem is kell különlegességekre gondolnunk: vezet a paradicsom, majd a rétesliszt és a tejes margarin következik.


És a helyzet nem hogy javulni, hanem várhatóan romlani fog: a Bank 360 szakértői a Blikkben korábban arról írtak, az lenne a meglepő, ha a drágulás megállna, és nem lépné át a 10 százalékot - ez pedig még jobban megmutatkozhat az élelmiszerárakban, mely piacon a háború is további drágulást, ezzel pedig további csúcsinflációt hozhat.

Népszerű bejegyzések

.

Népszerű bejegyzések

Oldalak