A kormányzati sikerpropagandában vissza-visszatérő elem a nyugdíjasok állítólagos megbecsültsége. A számok mást mutatnak.
„Korábban a nyugdíj-rendszer azért volt egyensúlyban, mert magas volt a TB-járulék. A kormány a minimálbér emelések ellensúlyozására csökkentette a TB-járulék kulcsát, amitől az összesített TB-járulék bevétel ugyan nem változott, csak máshol jelentkeztek az adótöbbletek. Az a probléma, hogy amikor arról van szó, hogy deficites a nyugdíjkassza, akkor valójában ma már ennek nincs jelentősége, hiszen a nyugdíjak felét már adókból finanszírozza a kormány. Ha maradt volna ugyanaz a – 2015 előtti – rendszer, akkor nem hogy deficites lenne a nyugdíjkassza, hanem több lenne benne” - mondta el a Klubrádió Reggeli gyors című műsorában a GKI Gazdaságkutató Zrt. vezérigazgatója.
Molnár László kifejtette, az átlagnyugdíj 160-170 ezer forint körül lehet, az átlag nettó bérnek lassan már csak a fele. Ha az aktívak éppen hogy csak kijönnek a pénzükből, el tudjuk képzelni, hogy a nyugdíjasoknál mi a helyzet. Vannak olyanok is, akik minimálnyugdíjat kapnak (32 ezer forintot) és nagyon sokan vannak, akik nettó 100 ezer forint alatt.
Hozzátette,
egy nyugdíjas fogyasztói kosara teljesen eltér az átlagtól: az élelmezés mellett az egészségügyi szolgáltatásokra, gyógyszerekre is sokat kell költeniük; ruházkodásra, pláne nyaralásra már nem nagyon futja, és hónap végén még sincs pénzük. A szakember szerint ebből lehet látni, hogy a nyugdíjasoknak ma már legalább a fele egyik napról a másikra él
