Jövőre is jön a 13. havi nyugdíj, már most tervezi a kormány a 2024-es költségvetést
A kormány célja a kedvezőtlen körülmények ellenére is világos: „a fegyelmezett gazdálkodással jövőre visszatérhetünk a magasabb ütemű, 4 százalék körüli növekedési pályára, míg az inflációt 6 százalékra szorítjuk” – írták. A kormány jövőre is megőrzi a rezsicsökkentést az átlagfogyasztás mértékéig, amit a költségvetésben felállított Rezsivédelmi Alap garantál. A kormány a nyugdíjak védelméhez szükséges forrásokat megnöveli és jövőre is biztosítja a nyugdíjak értékállóságát. A nyugdíjasok 2024. februárjában is számíthatnak a 13. havi nyugdíjra.
Eközben Lengyelországban
A lengyel mintához hasonlóan Magyarországon is szükségesnek tartják a 14. havi nyugdíj bevezetését
A lengyel elnök aláírta pénteken a 14. havi nyugdíj állandóvá tételéről szóló törvényt - közölték a varsói államfői hivatal honlapján.
A jogszabályt véglegesen július 7-én hagyta jóvá a parlamenti alsóház, a szejm, elutasítva az ellenzéki többségű szenátus módosításait. A minimálnyugdíjjal egyenlő összegű 14. havi nyugdíjat 2021 óta egyszeri járulékként minden évben kifizették Lengyelországban, a májusban előterjesztett új kormánypárti törvénnyel azonban állandóvá teszik.
A minimálnyugdíjjal szintén egyenlő 13. havi nyugdíjat 2019-ben vezették be, és azóta rendszeresen folyósítják. A 14. havi nyugdíj az új jogszabály szerint azoknak jár, akiknek a havi nyugdíja alacsonyabb bruttó 2900 zlotynál (mintegy 248 ezer forintnál). A küszöb átlépése esetén arányosan alacsonyabb összeget fizetnek ki. Az állandó 14. havi nyugdíj a kormánykoalíciót vezető Jog és Igazságosság (PiS) őszi parlamenti választásokra szóló programjának része. A program keretében július elejétől díjmentessé tették az állami autópályák használatát Lengyelországban.
Míg Európa számos országában a 20 év alattiak vannak nagyobb arányban kitéve az elszegényedés kockázatának, hazánkban éppen az 50 év felettiek a veszélyeztetettebbek.
A lengyel mintához hasonlóan Magyarországon is szükségesnek tartják a 14. havi nyugdíj bevezetését
Magyarországon 1,75 millió lakost, a magyarok 18,4 százalékát fenyegeti az elszegényedés és társadalmi kirekesztődés kockázata. Az Európai Unión belül 95,28 millió lakost érint ez a probléma, arányuk 2020 óta szinte változatlan, 21,6 százalék. Míg Európa számos országában a 20 év alattiak vannak nagyobb arányban kitéve az elszegényedés kockázatának, hazánkban éppen az 50 év felettiek a veszélyeztetettebbek. Amíg az összlakosságot nézve elmarad a súlyos kockázatoknak kitettek aránya az uniós átlagtól, addig a nyugdíj előtt álló korosztály elszegényedését tekintve Magyarországon sokkal rosszabbul állunk.
Az Eurostat friss statisztikái szerint a magyarok 18,4 százalékát fenyegette a társadalmi kirekesztődés, valamint szegénység kockázata 2022-ben. Ez az arány egy százalékponttal csökkent 2021-hez képest, folytatódott tehát a tavalyelőtt megtorpanni látszó javuló tendencia. Az EU-ban ennél magasabb volt az arány tavaly: 21,6 százalék, amely 0,1 százalékponttal kevesebb, mint 2021-ben, a 2019-es állapotokhoz képest viszont fél százalékponttal még mindig több. Magyarország nincs is a legrosszabb arányt felmutató országok között: Romániában és Bulgáriában a lakosság több mint 30 százalékát, a görög, spanyol, lett, és észt lakosságnak több mint 25 százalékát fenyegeti elszegényedés. Az arány a cseheknél és szlovéneknél a legjobb, a 15 százalékot sem éri el.
Attól, hogy egy országban magas az elszegényedés, társadalmi kirekesztődés kockázata, ez nem feltétlenül az időseket sújtja. A vizsgált országok kétharmadában a 16-29 éves korosztályban magasabb az ilyen veszélynek kitettek aránya, mint a teljes lakosság esetében, míg a 65 év felettieket az országok egyharmadában érinti csak jobban a probléma, mint a teljes lakosságot. Sokkal rosszabb az idős korosztály helyzete Máltán, Lettországban, Litvániában, Horvátországban és Bulgáriában. Magyarországon az arány azonos a 65 éven felüliek körében mint a teljes lakosságnál: 18,4 százalék.
