💔🕊️ A temető egy sarkában van egy szobor, amely összetöri a lelket – és ugyanakkor reménnyel is megtölti…
Ez egy kisfiú alakja, aki feláll a tolószékéből, és „az ég felé ugrik”, mintha végre szabad lenne.Ez a fiú Matthew Stanford Robison.
Súlyos fogyatékosságokkal született: vak volt, mozgásképtelen, és csak néhány szót tudott mondani. Csak néhány órát jósoltak neki… de tíz és fél évig élt – mosollyal, erővel és olyan fénnyel, amely megérintett mindenkit, aki ismerte.
Az édesapja az ő bátorságának emlékére tervezte ezt az emlékművet a Salt Lake City-i temetőben, amely ma az egész világot inspirálja. Mert bár a teste korlátolt volt, a lelke hatalmas volt.
🕊️ „Matthew úgy jött a világra, mint egy csoda… és úgy is távozott.”
Most fájdalom nélkül, korlátok nélkül pihen… és szabadon, ahogyan mindig is megérdemelte.
❤️🔥 Soha ne feledjük, hogy léteznek olyan hatalmas lelkek, amelyeket még egy törékeny test sem tud bezárni – és akik rövid idő alatt is képesek megtölteni a lelkünket.
