Rendkívüli halálesetként vizsgálva jutott a rendőrség arra a következtetésre, hogy a 34 éves világbajnok kajakos nem természetes úton halt meg és nem lett öngyilkos sem. Dudás Miklós halálhíréről január 5-én, hétfőn számolt be a sajtó. A hírek szerint 18. kerületi házánál napközben helyszíneltek a rendőrök, de akkor bűncselekmény gyanúja még nem merült fel. A rendőrség aznap a Telexnek azt írta, hogy „a halálesettel összefüggésben idegenkezűség, bűncselekmény gyanúja eddig nem merült fel”, a sportoló halálának körülményeit akkor a Budapesti Rendőr-főkapitányság közigazgatási hatósági eljárás keretében, szakértők bevonásával vizsgálta.
Egy nappal később a rendőrség viszont már azt közölte, hogy „a soron kívül elvégzett hatósági boncolás során a szakértő olyan sérüléseket talált az elhunyton, amelyek keletkezési mechanizmusa büntetőeljárás keretében tisztázható”. Dudás Miklós halálának ügyében halált okozó testi sértés miatt indult nyomozás ismeretlen tettes ellen.
A január 5-én és a január 6-án közölt információk nem mondanak ellent egymásnak. Ritkán, de előfordul, hogy egy rendkívüli haláleset vizsgálatakor először még nem találnak idegenkezűségre utaló nyomot, később viszont igen. Ahhoz, hogy megértsük ezt, és képet kapjunk arról, hogyan változott halált okozó testi sértéses üggyé Dudás ügye, érdemes végigmenni a protokollon.
Dudás Miklós holttestére a lakásában találtak rá. Ilyen esetekben a holttest megtalálója jellemzően értesíti a rendőrséget, tehát felhívja a 112-es számot vagy a mentőket. A Tevékenységirányítási Központ ezután mentőt és járőrt küld a helyszínre. Ha valaki például kórházban, betegségben hal meg, azt természetes halottnak nevezik. Ha viszont öngyilkos lett vagy megölték, esetleg munkahelyi balesetben halt meg, akkor rendkívüli halottnak számít, ez alól csak azok a halottak a kivételek, akik közlekedési balesetben veszítették el az életüket.
Ha rendkívüli haláleset van, és Dudás Miklós esetében is ez történt, akkor a rendőrség helyszíni szemlét tart. A helyszíni szemlebizottság minimum két emberből áll: a bűnügyi technikusból és a szemlebizottság vezetőjéből. Hozzájuk csatlakozik a szintén riasztott igazságügyi orvosszakértő. A bűnügyi technikus feladata, hogy fényképezzen, videófelvételeket készítsen, nyomokat rögzítsen. Ez rendkívül fontos feladat, mert ahogy a helyszínelők szokták mondani, egy helyszín egyszeri és megismételhetetlen, így minden részlet fontos lehet – akár később is. A szemlebizottság vezetője felel a szemle jogszerűségéért, szakszerűségéért, ő készíti a jegyzőkönyvet és gyakorlatilag ő irányítja a szemlét.
A helyszínelést tehát egy csapat végzi. Az első dolguk, amikor a helyszínre érkeznek, hogy kiderítsék, mi történhetett. Ebben fontos szerep jut a náluk korábban a helyszínre érkező járőrnek, aki addigra már összegyűjt elég sok adatot, hiszen jó esetben beszél azzal, aki a halottra rátalált, és akár más tanúkkal is.
Az, hogy Dudás Miklós esetében először nem merült fel idegenkezűség, nem jelenti azt, hogy ne lett volna gyanús a halála. Előfordul, hogy a helyszínre kivonult szemlebizottság és a hozzájuk csatlakozott igazságügyi orvosszakértő számára sem egyértelmű, mi történhetett az elhunyttal. Ennek általában az az oka, hogy külső jelek nem mutatnak idegenkezűségre, és egyéb nyomok sem. Ám az, hogy Dudást soron kívül boncolásra küldték, azt jelzi, hogy a sportoló halálának körülményei már kezdetektől gyanúsak lehettek. A boncolás ugyanis olyan sérüléseket is feltár, amelyek szabad szemmel nem láthatóak, és a helyszínen még az orvos sem veszi észre.
Ha nincs idegenkezűségre utaló nyom, de legalábbis a helyszínen erre nem utal semmi, akkor jellemzően közigazgatási eljárás keretében indul vizsgálat. Ám a helyszínelők jó esetben ügyelnek arra, hogy ebben az esetben is úgy vizsgálják át a helyszínt, mintha bűncselekmény történt volna. Ezt azért lényeges, mert ha később (például a boncolásnál) felmerül az idegenkezűség, akkor a közigazgatási eljárást azonnal át lehet fordítani büntetőeljárásba. Ez történt Dudás Miklós esetében is. A halált okozó testi sértés azt jelenti, hogy a sportolót valaki (vagy valakik) bántalmazhatták, és a halálát ez a bántalmazás okozta.
Tehát a jelenleg rendelkezésre álló információk alapján nem arról van szó, hogy a rendőrség január 5-én „benézte” Dudás Miklós halálát és nem vették észre az idegenkezűséget, hanem arról, hogy a sportoló halálát már akkor gyanúsnak találták, amikor felfedezték, de külsőre semmi nem utalt idegenkezűségre.
Valóban ritka az ilyen, mert az emberölések, de még a halált okozó testi sértések is elég látványos nyomokat hagynak maguk után. Az efféle fordulat inkább azokban az esetekben szokott előfordulni, amikor a gyilkos nyomokat akar eltüntetni, például úgy, hogy balesetnek vagy öngyilkosságnak próbál beállítani egy gyilkosságot. Előfordult például már olyan eset, hogy Budapesten megöltek egy férfit, a torkát elvágták, az elkövető pedig borotvahabbal kente be az arcát és pengét rakott a kezéhez, mintha az áldozat maga okozta volna a sérülést. Majdnem egy évvel ezelőtt pedig a lakását gyújtotta rá a gyilkosa egy Budapesten élő japán nőre, hogy úgy tűnjön, baleset áldozata lett. Ilyen álcázással máskor is próbálkoztak már, évekkel ezelőtt egy fiatal férfi megölését próbálta is leplezni a gyilkosa.
Ha a helyszíni szemle alapos, akkor Dudás Miklós halálának körülményeit is jó esetben fel lehet deríteni. A budapesti gyilkosságok nagy részét fel szokták deríteni, az új technológiákkal pedig már elég jól lehet nyomokat rögzíteni. A bűnügyi technikusok olyan vegyszereket, porokat használnak, amelyekkel a látens nyomok is kimutathatóak, és vannak olyan speciális lámpák, amelyekhez még vegyszer sem kell. A biológiai anyagmaradványokból DNS nyomok nyerhetők ki, de akár a szagminták rögzítése is sok segítséget adhat.
