Fordulat jöhet az alacsony nyugdíjaknál? Új lépés készül a 250 ezer forint alatti ellátások ügyében 2026-ban
Ismét a nyugdíjak kerültek a figyelem középpontjába, miután napvilágot láttak a legfrissebb adatok, amelyek szerint sok százezer idős ember él 250 ezer forint alatti havi ellátásból, miközben az árak az elmúlt években jelentősen emelkedtek, és egyre nehezebb kijönni a hónap végére még a legalapvetőbb kiadások mellett is.
A Központi Statisztikai Hivatal legutóbbi számai alapján 2026 januárjában az átlagos öregségi nyugdíj körülbelül 242 327 forint volt havonta, ami első ránézésre nem tűnik drámainak, ám az „átlag” sokszor elfedi a valóságot, hiszen rengetegen ennél jóval kevesebb összeget kapnak kézhez minden hónapban.
A 250 ezer forintos határ tehát nem egy általános szint, hanem inkább egy lélektani küszöb, amely alatt a nyugdíjasok jelentős része él, és a medián – vagyis a tipikusnak tekinthető – nyugdíj ennél is alacsonyabb, ami azt jelenti, hogy a többség valójában 200 ezer forintnál is kevesebből gazdálkodik, sok esetben tartósan.
A helyzet súlyosságát jelzi, hogy több mint 470 ezer nyugdíjas él a hivatalos jövedelmi szegénységi küszöb alatt, ami hozzávetőleg 173 990 forintos havi szintet jelent, és ez már az a kategória, ahol a mindennapi kiadások – élelmiszer, rezsi, gyógyszerek – folyamatos mérlegelést, sokszor lemondást igényelnek.
Mi áll a háttérben?
Az egyik legfontosabb tényező az infláció, amely bár az elmúlt időszakban mérséklődött, a korábbi drágulási hullám tartósan beépült az árakba, így a nyugdíjemelések gyakran csak a nominális összeget növelik, miközben a vásárlóerő nem feltétlenül javul érdemben.
Emellett komoly szerepe van az eltérő munkapiaci múltnak is: akik életük során alacsonyabb bérért dolgoztak, részmunkaidőben voltak foglalkoztatva vagy megszakításokkal tudtak csak munkát vállalni, eleve alacsonyabb nyugdíjra számíthattak, ami most, az emelkedő megélhetési költségek mellett különösen éles különbségeket eredményez.
A statisztikák arra is rámutatnak, hogy a nők aránya magasabb az alacsonyabb nyugdíjjal rendelkezők körében, ami részben a bérkülönbségekkel, részben a gyermekvállalás miatti kiesésekkel magyarázható.
