Az utóbbi években egyre gyakrabban bukkan fel a közéleti vitákban Laura Codruța Kövesi neve. Sokan úgy emlegetik, mint a korrupció elleni harc egyik legkeményebb alakját, akinek munkája akár politikai rendszereket is megrengethet. De mennyi ebből a valóság, és mennyi a politikai narratíva?
A romániai évek: innen ered a hírnév
Kövesi nem az Európai Ügyészség élén vált ismertté, hanem még Romániában, ahol a korrupcióellenes ügyészséget (DNA) vezette. Ebben az időszakban vált „rettegett” szereplővé a politikai elit számára.
Az általa irányított ügyészség munkájának eredményeként:
- 9 minisztert,
- több mint 20 parlamenti képviselőt
ítéltek el jogerősen korrupciós ügyekben. ()
Az Európai Ügyészség élén
2019-ben Kövesit kinevezték az Európai Unió első főügyészének, az Európai Ügyészség élére. ()
Az intézmény feladata:
- az uniós pénzekkel kapcsolatos csalások felderítése,
- korrupciós ügyek vizsgálata,
- határokon átnyúló pénzügyi bűncselekmények üldözése. ()
Az EPPO működése azonban jelentősen különbözik a romániai szerepétől:
- nem minden EU-tagállam tagja (például Magyarország nem),
- az ügyeket nem központilag „zárják le”, hanem a tagállamok bíróságai előtt folynak,
- a hangsúly főként pénzügyi bűncselekményeken van, nem klasszikus politikai korrupción.
Mit ért el eddig?
Az Európai Ügyészség néhány év alatt:
- több ezer ügyet indított,
- milliárdos nagyságrendű károkat vizsgál,
- jelentős összegeket zárolt. ()
Politikai értelmezések és mítoszok
Kövesi személye erősen politikailag értelmezett:
- egyesek szerint a korrupció elleni harc szimbóluma,
- mások szerint túlhatalmat gyakorló, vitatott módszerekkel dolgozó ügyész.
A „Fidesz rémálma” típusú megfogalmazások inkább politikai retorikák, mint tényszerű leírások. Különösen azért, mert:
- Magyarország nem tagja az Európai Ügyészségnek,
- így az intézmény közvetlen hatásköre korlátozott az országban.
