És ezt ne értse félre senki, mert nem értek a politikához. 🇭🇺 Csak volt egy ilyen gondolatom.
Ugye mindjárt három hónapja lesz a választásoknak, és mindenki olyan nagy reménnyel fordult az új kormány felé. Ez alatt a három hónap alatt láttunk és hallottunk sok mindent.
❓ Arra lennék kíváncsi, hogy azok, akik a változásban hittek, és megkapták azt, amit kértek, vajon most is úgy érzik, hogy jól döntöttek? Még mindig úgy gondolják, hogy ez az, amit akartak? Vagy van közöttük olyan, aki most már másképp döntene?
🇷🇴🇭🇺 Én romániai magyar vagyok, akinek nincs magyar állampolgársága. Útban van, hogy elkészíttessem, de már nem tudom így utólag eldönteni, hogy lesz-e még rá lehetőségem, mert folyamatban vannak a papírok. Az új kormánytól ki tudja, mire számíthatunk.
Tehát nem volt lehetőségem szavazni.
Ha viszont szavazhattam volna, ahogy azt korábban is kifejtettem, én Orbán Viktorra szavaztam volna.
Nem azért, mert a Tiszás Magyar Pétert nem ismerem – mert valóban nem ismerem –, hanem azért, mert én láttam Orbán Viktorban azt a nyugodtságot és stabilitást, amit egy vezetőtől elvárna az ember.
Lehet mondani, hogy ezt lopta, azt lopta, ezt csalta, azt csalta. Lehet, úgy van. Én nem tudhatom.
Viszont szerintem ritka az az ember, aki hatalmon van, és mindent tökéletesen csinál.
✅ Egy biztos: tizenhat év alatt kialakult a rutin. Pontosan tudta, hogy egy-egy helyzetet hogyan kell kezelni, milyen szavakat kell használni.
Pedig ő is volt valamikor fiatal.
Az új miniszterelnökről – amit a közösségi médiában látni, parlamenti felszólalásokból kivágott részletek alapján – nem alakult ki bennem túl jó kép.
Igen, a határozottság megvan, a „tökösség” is úgy-ahogy megvan... de nem vagyok benne biztos, hogy erre van szüksége egy ország vezetőjének.
❌ A pimaszkodásra.
❌ A beszólogatásra.
❌ A „mindenkit megbüntetek” hozzáállásra.
Értem én, hogy ügyvéd a végzettsége, de szerintem az emberek nem arra várnak, hogy mindenkit börtönbe csukjanak.
❤️ Hanem egy jobb Magyarországra.
🤝 Egy stabil vezetésre.
🕊️ Biztonságérzésre.
És azt hiszem, hogy ezt az előző kormány valahogy jobban megadta.
Tudom, hogy amikor a diktatúráról beszélek, sokan félreértik.
Én csak azt mondom, hogy sok ember azért emlékszik rá úgy, hogy volt benne biztonságérzés. Tudtad, hogy van munkahelyed. Tudtad, hogy lesz fizetésed. Nem nagyon láttál koldusokat vagy hajléktalan embereket. Az állam valahogy mindenkiről gondoskodott.
Nem luxusban éltek az emberek, de mindenkinek volt tető a feje felett.
A diktatúra után viszont már ismertem olyan embereket, akiket kilakoltattak.
Volt közeli ismerősöm, akinek a volt férje hitelt vett fel a házra, és végül elveszítették az otthonukat. Az édesanyja ebbe bele is rokkant lelkileg.
Aztán megjelentek az uzsorások is. Olyan családokat is ismertem, akik emiatt kerültek utcára.
🤷♀️ Nem tudom, mi a jó.
A stabilabb vezetés, vagy a folytonos változás.
És azt sem tudom, honnan jött az a kijelentés, hogy Romániának sokkal jobb.
❌ Nem jobb.
Nálunk is lopnak.
Nálunk is csalnak.
Nálunk is hazudnak.
Attól, hogy Romániában sokkal több miniszterelnök váltotta egymást, még nem lett jobb az élet.
❤️ És még valami.
Sokan biztos azt fogják írni, hogy semmi közöm hozzá, vagy hogy „büdös román, maradj ott”.
De én magyar vagyok.
Arról nem mi tehetünk, hogy valamikor valakik máshová húzták meg a határokat.
Magyarnak születtünk.
Magyarok az őseink.
És miközben Magyarországon sokan bántják a határon túli magyarokat, addig Romániában ugyanúgy kapjuk azért a bántásokat, mert magyarok vagyunk.
Persze tisztelet a kivételnek.
Én beszélek románul.
A gyermekeim közül az egyik igen, a másik nem.
És éppen a napokban kaptam rengeteg bántást azért, mert a gyermekem nem beszél románul.
Hát azért, mert magyar.
Hiába él Romániában.
Biztos vagyok benne, hogy sok magyar vagy román él külföldön, és nem mindenki beszéli tökéletesen annak az országnak a nyelvét.
🙏 Úgyhogy most felejtsük el azt, hogy ki román és ki magyar.
❤️ Maradjunk emberek.
🙏 Isten áldjon benneteket ma is!
Körözsi Ildikó Lídia
