" A Balaton partján születtem. Nem egy nyarat láttam már, és pontosan tudom, milyen szokott lenni július elején ez a vidék.
Tudom, milyen, amikor alig lehet parkolóhelyet találni. Amikor megtelnek a strandok, sor áll a lángososnál, zsong a Petőfi sétány, és a teraszokon alig akad szabad asztal. Most pedig valami egészen mást látok. Siófok, Zamárdi, Balatonboglár, Lelle, Balatonszabadi... mintha valaki lehalkította vagy ellopta volna a nyarat.
És mielőtt valaki azt írná, hogy "biztos rosszkor jártál arra", elmondom: nem egyetlen délutánról beszélek. Itt élek. Nap mint nap járom ezeket a helyeket. Beszélgetek az emberekkel.
A dohányboltos ugyanazt mondja, mint az éttermes. A kávézó tulajdonosa ugyanazt, mint aki strandcikkeket árul. A szállásadó, a fagylaltos, a pincér... szinte mindenkitől ugyanazt hallom: hogy „Nincsenek emberek.” Ez nem politikai bejegyzés, nem valaki ellen szól. Ez a Balaton valósága, amelyet most sokan nap mint nap megtapasztalnak.
Persze lehet majd statisztikákat mutogatni. Lehet azt mondani, hogy minden rendben van. De aki itt él, annak nem grafikonokból áll az élet. Ő abból látja a szezont, hogy bejönnek-e a vendégek, megtelnek-e az asztalok, csilingel-e a pénztárgép. És amikor nem csilingel, akkor nem elméletekről beszélünk, hanem családok megélhetéséről. Mert bizony véleményem szerint, valami drasztikusan megváltozott. Lehet, hogy túl drága lett a Balaton. Lehet, hogy sokan már inkább Horvátországot vagy Görögországot, Spanyolországot, Olaszországot választják. Lehet, hogy egyszerűen kevesebb pénz jut pihenésre. Ennek valószínűleg nem egyetlen oka van. De azt ne mondja senki, hogy minden a régi. Mert nem az.
Én azt szeretném, ha újra pezsegne a Balaton. Ha tele lennének a strandok, ha mosolyognának a vendéglátósok, ha este alig lehetne helyet találni egy teraszon. Mert ez a tó mindig is az ország egyik büszkesége volt. Most azonban, amikor végignézek a parton, egyre gyakrabban jut eszembe egy kellemetlen kérdés: Mi történt a Balatonnal? Nem vitatkozni szeretnék. Nem bűnbakot keresek. Csak szeretném, ha végre őszintén beszélnénk arról, amit nagyon sokan látnak, de egyre kevesebben mernek kimondani." - az írás szerzője.
