Fájó szívvel tudatjuk, hogy tragikusan fiatalon, 23 évesen meghalt Dávid, akit egy 17 éves fiú ütött le..


Fájó szívvel tudatjuk, hogy tragikusan fiatalon, 23 évesen meghalt Dávid, akit egy 17 éves fiú ütött le..


Június 20-án éjjel a kaposvári Noszlopy Gáspár utcában támadtak rá arra a 23 esztendős fiatalra, akit a mentősök életveszélyes sérülésekkel szállítottak kórházba. A fiú múlt szombaton belehalt sérüléseibe.

Mindössze egy kevés információt közölt az esetről a rendőrség, a leírás szerint a mindössze 17 esztendős elkövető június 20-án, szombaton éjjel ököllel ütötte meg az áldozatot, aki ezt követően a földre esett. A mentősök életveszélyes sérülésekkel, koponyatöréssel szállították kórházba, az elkövetőt pedig másnap elfogták. A fiú halálhírét hallva felkerestük a rendőrséget további információk reményében, ám ők az eljárás érdekeire hivatkozva nem szolgáltak bővebb információkkal.

Szombat éjjel ütötte meg úgy vitapartnerét a 17 éves kaposvári fiú, hogy azt életveszélyes állapotban kellett kórházba szállítani.

Az áldozatot Dávidnak hívták, kaposmérői lakos volt, mindössze 23 éves és a kaposvári Turul Panzió és Étterem szakácsa. Egybehangzó információink szerint, melyet az ismerőseitől és munkatársaitól tudtunk meg Dávid az egyik hölgy ismerősével ment le a Noszlopy utcába lazítani. A lányt az éjszaka folyamán inzultálták, Dávid a védelmére kelt, ekkor támadt rá az elkövető hátulról.

Felkerestük munkahelyét is, ahol az étterem tulajdonosa Nagy Gyuláné könnyek között mesélt nekünk kicsit Dávidról:

- Dávid még tanulóként került ide hozzánk, itt töltötte szakácstanonc éveit, ám ezt követően is itt tartottuk, hiszen egy végtelenül jóindulatú, lelkiismeretes, becsületes ember volt. Ez most egy borzasztó tragédia számunkra, hiszen máig nem tértünk napirendre a történtek felett. Nem értjük, hogy lehet egy ilyen halk szavú, jó lelkű gyereket megtámadni és egyáltalán így megverni. Négy éve dolgozott már velünk, gyerekként került ide majd pedig egy kitartó, szorgalmas fiú vált belőle, nem is tudjuk elképzelni, hogy egyik napról a másikra Romika (ez volt a beceneve - a szerk.) hová tűnt.

- Nem tudtuk még feldolgozni, döbbenetes és borzasztó, hogy történhetett ilyen. Nem is tudtuk pontosan mi történt, de azt sejtettük, hogy nem egy ember verhette meg, vagy csak ennyire szerencsétlenül esett, viszont nagyon sok a tisztázatlan kérdés bennünk. Nem volt egy vagány gyerek, de jólelkű és csendes fiú volt, ha kértünk tőle valamit, azt maradéktalanul megcsinálta, nagyon szerettük. Mikor megműtötték mindenki bizakodott, hogy fel fog épülni, tartottuk az édesanyjával naponta többször is a kapcsolatot, a fiúk a konyhán pedig mind azt mondták, hogy

ha nem is épül majd fel teljesen és nem tud csinálni semmit, ő akkor is itt lesz majd velük.


- Nem járt el bulizni, nem nagyon mászkált el, most az egyszer lement a városba, és ez lett sajnos a veszte. Hihetetlen, hogy ha az ember elmegy, hogy iszik valamit, és akkor ennek kell történnie?

- Mikor most vasárnap megtudtuk, hogy meghalt, az egész csapat összetört. Munka közben itt sírtak mind együtt, még mindig nem tudtuk feldolgozni. Ez egy borzasztó, értelmetlen halál. Természetesen csütörtökön nem nyitjuk ki az üzletet, az egész csapat, a tanulótársai, korábbi munkatársai a Balatonról, barátai és mindenki a temetésre megy 10 órára a kaposmérői temetőbe.

Az esettel kapcsolatban ismét felmerülhet a régóta emlegetett kérdés, hogy szükség van e nagyobb rendőri jelenlétre a Noszlopy Gáspár utcában a hétvégéken. Sokan nem szeretnék, hogy több rendőr legyen a környéken, vagy ha folyamatosan vegzálnák a vendéglátóegységeket és a szórakozni vágyókat, ám bizonyára lehetne valamiféle kompromisszumot kötni, arany középutat találni, hogy az ilyen és ehhez hasonló esetek végre ne történhessenek meg a környéken. Bár ez Dávidot már nem fogja visszahozni.

Őszinte részvétünk.