Az elmúlt években ki-be járt a kórházból, mára elfáradt az Omega billentyűse. Bár a leletei kielégítőek, mégsem tud felszabadultan örülni, lelkileg borzasztóan megviselte a betegség.
Azt hinné az ember, ha valaki olyan erős, hogy képes volt legyőzni a rákot, soha többé nincs oka a szomorúságra, azonban egy ilyen traumát feldolgozni időbe telhet. Jó esetben ez könnyen megy, de egészen a mély depresszióig is eljuthat a beteg.
Ez történik most Benkő Lászlóval is, aki az elmúlt években tartotta magát, ám mostanra elfáradt. A minap épp kontrollvizsgálaton járt, amikor az orvosa jelezte neki, hogy komolyan aggódik érte.
„Rám nézett és látta a szememben a végtelen szomorúságot. Azt kérdezte: Hogyan tudnánk kilábalni ebből a depresszióból, amiben most vagy? Nagyon fontos lenne, mert a lelkem kihat a testemre. Ha rosszul van, úgy lesz beteg a testem is. Igaza van, de nem könnyű feldolgozni azt a traumát amin keresztülmentem az elmúlt években. Én egy érzékeny ember vagyok, aki kifelé soha nem mutatná gyengének, sérülékenynek magát. Ezt mint ismert ember sem tehetném meg, mert példát kell mutatnom. Nem sírhatom el magam egy buszmegállóban mint bárki más, tartanom kell magam. Persze nagyon örülök, hogy az eredményeim kielégítőek, de valamiért képtelen vagyok megszabadulni a betegségtudattól. Egy boldogabb pillanatban egyszer csak bevillan, és máris szomorú leszek ” – árulta el Benkő László, aki azért sincs könnyű helyzetben, mert a koronavírus még a színpadtól is megfosztotta. Nincs semmi, amiből feltöltődhetne egy kicsit.
„Amikor az ember már idősebb, és ilyen problémák zúdulnak rá, mint amik velem történtek mostanában, valahogy eszébe jut a múlt. Elkezd gondolkodni azon, hogy mit tett jól, mikor nem döntött helyesen, de egyre kevésbé látja a szép jövőt. Azt hiszem, ezt hívják depressziónak, aminek a kezelésére az orvosom már keresi a megoldást. Számomra a zene, a közönség szeretete, a színpad jelentette mindig a legnagyobb örömöt, a gyógyírt mindenre. Amikor elkezdünk játszani, megszűnik a külvilág, nincs betegség, nincs semmi, egyszerűen megáll az idő. Most viszont ez sincs, hiszen a koronavírus miatt nem tudunk fellépni, ahogy a koromnál fogva jobbára a lakás rabja vagyok hónapok óta. Találnom kéne valamit, ami feltölt és örömet okoz, hogy valahogy elfelejtsem az elmúlt évek megpróbáltatásait és újra érezzem, hogy minden napnak új értelme van. Egy biztos, nem szeretnék gyógyszereket szedni, inkább kibeszélném magamból a szorongató gondolatokat” – mondta el őszintén Benkő László, aki először májdaganattal küzdött meg, kicsivel később bőrrákkal is operálták. Mindvégig tartotta magát, csak azt tette, amit az orvosok mondtak neki.
Az elmúlt hónapokban ismét komoly, életmentő beavatkozásokon esett át, a korábbi daganatos betegségre kapott rengeteg gyógyszer miatt bevérzett a gyomra és a torka is, emiatt azonnal meg kellett műteni. Alig pár hete, június 12-én, épp a születésnapján pedig fuldokolva ment a kórházba, mert bevizesedett a tüdeje. Egyik megpróbáltatás jött a másik után, és azóta is naponta jár a kórházba kontrollvizsgálatokra a zenész.
