"Kiskunhalasról Soltvadkert irányába, Pirtón van egy benzinkút, szomszédságában egy fatelep. Tankolás után kérdeztem a kutast, hogy mi van nyitva, ahol enni lehet, persze elvitelre. Egy munkásruhában lévő férfi, akiről később kiderült, hogy a kút és a fatelep tulajdonosa, megkérdezte, hogy szeretem-e a zsíros kenyeret. Mondtam neki, persze. Nem értettem, mit akar. Közölte,, hogy kövessem őt a fatelep jól befűtött étkezdéjébe. Mondtam neki, hogy kollégám is van. Hát akkor ő is, felelte. Elmondta, hogy Márton napra, kemencében libát sütöttek egy hatalmas, mély tepsiben, majd a megsült libát kiszedve, beleforgattak májat. Reggeli gyanánt pedig, úgy tepsistől behozta a munkásainak, akik már bent voltak az étkezdében. Mindenki szivélyesen fogadott. Kiraktak friss, ropogós kenyeret, lilahagymát, savanyúságot. Ekkor már nem tudtam megszólalni. A harmadik nagyon finom, különlegességet majszolva, megkérdezte tőlünk, hogy kóla vagy narancs.
Elakadt a lélegzetem, majd töltött. Kiment az étkedéből, mert vevője érkezett, az ajtóból még visszaszólt, hogy addig együnk, ameddig látunk és becsukta maga mögött az ajtót. Kollégámmal egymásra néztünk, nem értettük mi történik velünk. - Közben még írok, beérve egy faluba, egy kendős nénike áll a zebra előtt. Nem látja hogy lassítunk ezért finoman dudálva jelezzük neki, hogy keljen át. Ránk nézett és egy hatalmas puszit dobott nekünk. Úr Isten, milyen nap ez ? - Folytatom. Visszajött a jószívű vendéglatónk, akinek meg a nevét sem tudom. Kerdeztem tőle, hogy mivel tudnánk meghálálni jóindulatát. Közölte, hogy a Jó Isten majd meghálálja és ha arra járunk, szívesen lát minket. Félelmetes és egyben felemelő, mit tud produkálni az élet. Az élet, amiben érdemes most egy picit megállni, elgondolkodni, hogy mivé vált ? Elgondolkodni azon, hogy mit tudnánk tenni azért, hogy jó, jobb legyen és persze, hogy mit tudnánk tenni egymásert? Ehhez ma elegendő volt pár szelet zsíroskenyér ! Vissza fogunk térni vendéglátónkhoz, de akkor már mi viszünk neki valamit. Ez a jóember peldát mutatott emberségből vendégszeretetével, amire most sem találom a szavakat.Talán rövid irásom címe a megfelelő szó, mert ami ma történt velem, az valóban Hihetetlen..."
Gábor története ITT olvasható el
