Nyilvános megszólalása és korábbi írásos vallomása alapján büntetőfeljelentések is születtek, miközben a Legfőbb Ügyészség visszautasítja, hogy akadályozta volna az ügy felderítését. Vásárolj Naptárt
Szóbeli beavatkozásról beszélt a volt főügyész
Június 8-án nyújtotta be lemondását a Központi Nyomozó Főügyészség vezetéséről Fürcht Pál. Hétoldalas levelében több politikailag érzékeny eljárással, köztük az aranykonvoj- és a Gundalf-üggyel kapcsolatos kifogásait ismertette.
Szeptemberben az ATV Egyenes beszéd című műsorában már részletesebben is elmondta, mit tapasztalt. Fürcht szerint miután jelezte a feletteseinek az egyik eljárással kapcsolatos aggályokat, felrendelték, és egy vezető ügyész közölte vele, „ki ellen lehet nyomozni”, kiket nem hallgathatnak ki, illetve milyen irányban kell folytatniuk a munkát.
Elmondása alapján olyan szóbeli instrukciók is elhangzottak, amelyeknek nem maradt írásos nyomuk. Ugyanakkor az interjúban elismerte: ezt az állítását nem tudja bizonyítani.
Később, az ügyvédje által Orbán Viktor szerepét is felvetette. Állítása szerint az akkori miniszterelnök adta feladatul a titkosszolgálatnak az ukrán pénzszállítók elfogását; ezt a volt főügyész a nyomozás során korábban megismert információkra alapozta.
Felfüggesztés lett a nyilvános megszólalások után
Október 15-én Fürcht jogi képviselője arról számolt be, hogy kézhez kapta az újabb fegyelmi eljárás kezdeményezéséről és az ügyész felfüggesztéséről szóló határozatot. Lajtár István, a legfőbb ügyész jogkörében eljáró legfőbbügyész-helyettes október 16-i hatállyal függesztette fel Fürchtöt ügyészi állásából.
Indoklása szerint a volt főügyész egyoldalúan értelmezett, a közvélemény számára ellenőrizhetetlen információkat hozott nyilvánosságra egy folyamatban lévő büntetőügyről. Kifogásolta azt is, hogy Fürcht közlései a nyomozás akadályozásának látszatát keltik, sértik az ügyészség jó hírnevét és a titoktartási kötelezettséget.
Vagyis az ügyészség a nyilvános közlések tartalmát és módját is vitatja. Fürcht ezzel szemben azt állítja, hogy korábban a szervezeten belül próbálta jelezni a problémákat, de szerinte nem történt megfelelő vizsgálat.
Pénzmosást vizsgáltak, végül igazolt bankközi ügyletet találtak
Március 5-én két ukrán pénzszállító jármű személyzetével szemben intézkedtek Magyarországon. Rakományukban 40 millió dollár, 35 millió euró és 9 kilogramm arany volt.
Augusztusban azonban a NAV bűncselekmény hiányában megszüntette a pénzmosás miatt indított eljárást. Horváth Lóránt, az ukrán fél ügyvédje a határozatot ismertetve közölte: a készpénz és az arany az osztrák Raiffeisen Bank International és az ukrán Oscsadbank közötti bankközi ügyletből származott.
Banki bizonylatok igazolták a vagyon eredetét és a vételár megfizetését. Ezek alapján a hatóság arra jutott, hogy a szállítmány nem büntetendő cselekményből származott, jogszerű eredetével kapcsolatban nem merült fel kétség.
Szeptember 29-én a Fidesz mégis azt írta közleményében: „Az ukrán maffia gátlástalanul és óriási mennyiségben szállította a pénzeit Magyarországon keresztül.” Ekkorra a pénzmosási nyomozás már lezárult: a párt továbbra is maffiáról beszélt, miközben a hatóság igazoltnak találta a lefoglalt vagyon jogszerű eredetét. Aranykonvoj-ügy – a Fidesz közleménye
Jogellenes fogvatartás miatt tovább folyik az eljárás
Más kérdés, hogy jogszerűen jártak-e el a pénzszállítókkal szemben. Hajdu János volt TEK-főigazgatót június 29-én hét rendbeli, a sértett sanyargatásával elkövetett jogellenes fogvatartás gyanújával hallgatták ki.
Ügyészségi közlés szerint a megalapozott gyanú az, hogy a hét ukrán állampolgárt legalább kilenc órára jogalap nélkül fosztották meg szabadságától. Bilincselésük és a látásukat akadályozó textília alkalmazása az ügyészség szerint szükségtelen, illetve emberi méltóságot sértő volt.
Hajdu panasszal élt a gyanúsítás ellen, nem ismerte el a bűncselekmény elkövetését, és vallomást tett; szabadlábon védekezik.
Október 2-án a Központi Nyomozó Főügyészség saját hatáskörébe vonta ezt a nyomozást. Közleményében hangsúlyozta: az eljárás minden szálra kiterjed, függetlenül attól, hogy kit vagy mely szervezeteket érint.
Büntetőfeljelentésekhez vezetett Fürcht beszámolója
Szeptember 23-án az ukrán pénzszállítókat képviselő Horváth Lóránt Ügyvédi Iroda ismeretlen tettes ellen tett feljelentést. Hatóság félrevezetésének, hamis vádnak és bűnpártolásnak a gyanúját vetették fel, részben Fürcht televíziós nyilatkozata, részben a fegyelmi eljárásában tett részletes írásos vallomása alapján.
Indítványozták a volt főügyész tanúkénti meghallgatását is. Ezeknek a feljelentéseknek az elbírálására a Szegedi Regionális Nyomozó Ügyészséget jelölték ki – erről Fülöp Botond ügyvéd számolt be az általa átvett határozatra hivatkozva.
Fürcht fegyelmi ügye és az aranykonvojhoz kapcsolódó büntetőeljárások tehát külön kérdéseket vizsgálnak. Önmagában a volt főügyész fegyelmi felelősségéről szóló döntés nem tisztázná, történt-e jogellenes beavatkozás a nyomozásba.
Október 28-i új vallomásról vagy fegyelmi döntésről egyelőre nem ismert megerősített, részletes tájékoztatás.
