Fiatalon ismerkedtek össze, amikor még egyikük sem volt híres.
Kevesen tudják: Gálvölgyi Jánosnak köszönheti utolsó lemezfelvételét Cserháti Zsuzsa. A 2002-ben megjelent Klónkirály című album lehetősége és munkálatai a Kossuth-díjas művész utolsó próbálkozása volt, hogy régi barátját megpróbálja visszahozni az életbe.
A fantasztikus hangú, de komoly lelki problémákkal küzdő énekesnő akkorra már szinte lemondott az életéről, depressziója végérvényesen foglyul ejtette, és a lemezbemutatóra már el sem ment. Hiába próbált neki a Gálvölgyi-show miatt akkor már sztárként ünnepelt barátja segítő kezet nyújtani, az énekesnő eltűnt, majd nem sokkal később meg is halt – mindössze 55 esztendős volt.
„Már akkor ismertem, amikor a Divatcsarnokban az illatszerosztályon volt eladó. Mindig eltette nekem az ólevendula-kölnit, nagyon jó barátom volt. Aztán jöttek az építőtáborok, és ott Cserháti egy szál strandpapucsban és egy erősítővel énekelt, én meg paródiákat adtam elő” – emlékezett vissza megismerkedésükre és fiatal éveikre a Lali király CsütörTöke című internetes rádióműsorban Gálvölgyi János, aki később duetteket is énekelt Cserhátival.
A színművész úgy érzi, hiába próbált segíteni, Zsuzsa az utolsó éveiben már mindenkit igyekezett kizárni az életéből.
„Cserháti Zsuzsán nem lehetett segíteni... Amikor eltűnt, hagytam neki üzeneteket mindenütt, ahol csak felbukkanhatott, de annyit sem tett meg, hogy visszahívjon. Nem lehetett megmenteni” – mesélte nagyot sóhajtva az adásban Gálvölgyi. „Karinthynak van a Buta kis nyúl című írása, amely arról szól, hogy csak meg akarja simogatni a buta kis nyulat, de nem hagyja magát. Cserháti sem hagyta magát. Az élete, a sorsa így volt megírva. Csodálatos tehetség volt ő, ha volt valaha Magyarországon ÉNEKESNŐ, csupa nagybetűvel írva, ez volt Cserháti” – csuklott el Gálvölgyi hangja.
