Európai Ügyészség: Magyarország dönt a visszamenőleges vizsgálatokról
Komoly politikai és jogi kérdés, milyen feltételekkel csatlakozna Magyarország az Európai Ügyészséghez (EPPO). Laura Kövesi főügyész szerint a szervezet készen áll az együttműködésre, és a magyar szakemberek fontos szerepet játszhatnának az uniós pénzeket érintő ügyekben.
A csatlakozás feltételeiről azonban Budapest döntene. A magyar törvényhozás határozná meg, hogy az EPPO csak a belépés utáni ügyeket vizsgálhatja-e, vagy korábbi esetekre is kiterjedhet a hatásköre.
A folyamat nem automatikus: Magyarországnak jeleznie kell a szándékát, majd a szükséges jogszabályokat is meg kell alkotnia. Az EPPO az uniós költségvetést érintő bűncselekményekkel foglalkozik, például támogatási csalásokkal, korrupcióval és pénzmosással.
Felmerült az is, hogy egy csatlakozás esetén indulhatna-e eljárás Orbán Viktor ellen. Kövesi szerint erre nincs egyszerű válasz, mert minden a hatáskör időbeli kiterjesztésétől függ. Példaként említette, hogy Lengyelország visszamenőleges vizsgálatot is engedett, míg Svédország csak a csatlakozás utáni ügyeket.
A csatlakozás nem jelent automatikus vádemelést senki ellen, minden esetben konkrét ügy és bizonyíték szükséges. Ugyanakkor politikailag jelentős lenne, ha Magyarország belépne az EPPO-ba, különösen akkor, ha a szervezet korábbi ügyeket is vizsgálhatna.
Az Európai Ügyészség 2021 óta működik, és az uniós pénzügyi érdekeket sértő bűncselekmények felderítéséért felel. A kulcskérdés most az, hogy Magyarország csatlakozik-e, és milyen jogosítványokat ad a szervezetnek.
