Májustól már nem landolhatnak a kukában személyes adatokat tartalmazó papírok, dokumentumok. Nagy büntetés jár azért, ha például a szeméttelepen rólunk szóló nyomtatványra, igazolásra, szerződésre, vagy önéletrajzra bukkannak. A személyes adatokat biztonságosan kell tárolni, ha pedig már nincs rájuk szükség, meg kell semmisíteni azokat. Ha mégis történik úgynevezett adatvédelmi incidens, a bajt azonnal jelezni kell a felügyeletnek. Mindezt – a szigorú hazai szabályok mellett – májustól már uniós rendelet is előírja – hangzott el a Kossuth Rádió G7 című gazdasági magazinjában.
Kreutz László, a Fellowes Hungary ügyvezető igazgatója elmondta: személyes adatnak tekinthető minden olyan adat, amely segíthet beazonosítani az ahhoz kapcsolódó személyt. Ilyen adatok a név, a születési adatok, cím, telefonszám és az e-mail cím is – sorolta.
A mai, legfrissebb álláspont szerint azok az e-mail címek, amelyek nem konkrét személyhez köthetők – ilyen például az „info” kezdetű e-mail cím –, nem minősülnek személyes adatnak – tette hozzá.
Önkéntes, közvetlen hozzájárulás
Az alapvetések kimondottan hasonlítanak az Infotörvényben megfogalmazottakhoz, sok átfedés van a két törvény között – közölte.
Egy marketing célú adatbázisban például csak olyan személyes adatok tárolhatók, amelyeknek kapcsán megtörtént a hozzájárulás. A GDPR önkéntes, közvetlen hozzájárulást ír elő – mondta a szakértő.
