.

Az oltatlan emberek védelmében...



Ha tudnák az emberek, hogy a betegség terjesztését nem befolyásolja az oltás, csak a súlyos megbetegedés kialakulását, talán nem helyeselnék ennyire azokat az intézkedéseket, amik az „oltatlanok veszélyesek” közmegegyezésen alapulnak. Ha a nem oltottak nem veszélyesek, nincs ok kizárni őket a koncertekről, a munkahelyükről.

Felnőtt magyar férfi vagyok, a Budapesti Műszaki egyetem kutatója, igyekszem minél tájékozottabbnak lenni a coviddal és az oltásokkal kapcsolatban. Nem tartom magam butának, talán a képzettségem is igazolja ezt, mégis van egy csomó kérdés, amit egyszerűen nem értek.

Hadd kezdjem egy személyes történettel.

Az oltással kapcsolatban bennem már tavaly tavasszal bizalmatlanság alakult ki, amit nem tudtam megosztani és megvitatni akkor senkivel, süket fülekre találtam – ami szinte traumatikusan belém égette az akkori tisztázatlan haláleseteket a környezetemben.

Utána nyár elején meghalt édesapám, nem sokkal az oltás felvétele után.

Nem emiatt, hanem szívkatéterezés, rutinműtét során. Az orvos szemrebbenés nélkül közölte velem a klasszikus viccet: a műtét jól sikerült, a beteg meghalt. Kérdeztem, hogy az oltásához köze lehet-e a halálának, hiszen arra mondják, hogy serkentheti a vérrögképződést. Erre azt válaszolta, hogy

ha most magánemberként kérdezem, akkor elmondja, hogy sok ilyen esetet lát, de ebből nem lehet semmilyen következtetést levonni.

Miért kell az orvosnak magánemberként beszélnie, ha oltás jön szóba? És ha sok valamit lát, gyanús neki, akkor mit tesz, üti a vasat, hogy vizsgálják ki? Nem. Az oltás mellékhatásaival kapcsolatban engem mindig azzal nyugtatnak, hogy megvannak a hivatalos helyek, ahová be kell jelenteni, ha bármit tapasztalunk. Vajon be szokták? Erre külön felhívták a lakosság figyelmét?

Ha olyan fontos lenne a mellékhatások precíz nyomon követése, akkor olyan hangosan kellene harsogni a bejelentőhely elérhetőségét és a bejelentési kötelezettséget, mint az „oltasd be magad”-szlogent. Történik ilyesmi? Ha nem, akkor hogyan bízhatunk benne, hogy a felmerülő mellékhatások bekerülnek a nyilvántartásba?

Ehhez képest ugyanakkor ma Magyarországon a koronavírus-betegségen való átesettségből származó védettséget nem veszik figyelembe.

Én éppen covidos voltam, miközben a BME-n folyamatban volt az oktatói szerződésem meghosszabbítása. A különböző ügyintézőktől különböző információkat kaptam, hogy hány hét haladékot kapok az oltás felvétele alól a betegségem miatt.

Bár nekem úgy tűnik, nincsen tudományos konszenzus a védettséget illetően, így arról sem, hogy az oltásból és a betegségből származó védettség hogyan viszonyul egymáshoz, azért a vírus legújabb variánsával való megfertőződést el lehetne fogadni legalább egyenértékűnek egy régi variánsra kifejlesztett oltás felvételével.

És itt fontos az „el lehetne fogadni” jelentése: ha nem igazolt világosan, hogy a betegségből származó védettség jelentősen alatta marad az oltásból származónak, akkor nem rúgunk ki embereket ilyen megkülönböztetés alapján.

Ősszel egy hasonló problémám volt: régebbi fertőzésemből származó pozitív antitestvizsgálat a védettségi igazolványhoz elegendő volt, de az állásom megtartásához nem.

(A novemberi rendelet alapján sok munkahelyen az oltatlanság szankciója fizetés nélküli szabadság januártól, majd egy év után kirúgás. Nekem a kicsit bonyolult határozott idejű szerződéseim miatt nem ez volt: a január eleji covidom miatt meghosszabbították, várhatóan februárban küldenek fizetés nélkülire, és ez marad a szerződésem végleges lejártáig.)

Nagyon fontos lenne tisztázni, mit értünk az alatt, hogy „az oltás működik”.

Nekem úgy tűnik, nagyon leegyszerűsítve, hogy a kórházba kerülés, súlyos megbetegedés és a halál valószínűségét valóban csökkenti (a betegségen át nem esett oltatlan állapothoz képest), de a fertőzés tünetmentes vagy enyhe elkapásának esélyét nem csökkenti, a fertőzés továbbadásának esélyében meg leginkább bizonytalanok vagyunk.

Mit jelent akkor az oltás felvételéhez kapcsolódó „társadalmi felelősség”? Ha egy jól tájékozott emberrel beszélek erről, akkor az oltás járvány terjesztésében játszott szerepét nem is hangoztatja, csupán az intenzív osztályok túlterheltségének megakadályozására szorítkozik az érvkészlete.

De azért úgy szokták gondolni vitapartnereim, hogy az oltottak kevésbé kapják el és terjesztik a betegséget, holott ez egyáltalán nem igazolt, sőt, ellentétes eredményű kutatások is vannak. Nagy-Britanniában hetente közöl az egészségügyi hatóság jelentést a fertőzésről, amiben az oltottak részletes adatai is megtalálhatók. Ott a fertőzöttek aránya az aktív korosztályban nagyobb volt az oltottak körében, mint az oltatlanok körében – ez a tavalyi jelentésekből a 42. héttől kezdve megállapítható. (Például itt, a 40. oldalon, a 11. számú táblázatból.)

Azonban az oltatlanokat korlátozó, sőt, ellehetetlenítő intézkedések az oltottak veszélyeztetettségére alapoznak,

és a társadalom közepesen tájékozott része is erre a nem igazolt, sőt megdőlt hipotézisre alapozva ért egyet az intézkedésekkel.

Magyarul: ha tudnák az emberek, hogy a betegség terjesztését nem befolyásolja az oltás, csak a súlyos megbetegedés kialakulását, talán nem helyeselnék ennyire azokat az intézkedéseket, amik az „oltatlanok veszélyesek” közmegegyezésen alapulnak. Ha a nem oltottak nem veszélyesek, nincs ok kizárni őket a koncertekről, a munkahelyükről stb.

A fentiek szerint én a következő állásfoglalást terjeszteném el – szerintem egyszerű, bár a híres kétszavasokhoz szokott társadalomnak lehet, hogy beletörne az agya:

„Tudjuk, hogy az oltás véd a súlyos megbetegedéstől és a haláltól. Nem igazolt, hogy az oltás mennyire segít a járvány megfékezésében. Az oltatlanok nem veszélyesek. A negatív diszkriminációjuk nem indokolt. Egészséged megóvása érdekében javasoljuk az oltás felvételét. Amennyiben a közelmúltban átestél a betegségen, belátásodra bízzuk, mennyire bízol az ebből származó védelemben”.

A mostanában Ausztriából és Norvégiából kapott beszámolók alapján azt mondanám, az a fő különbség, hogy más helyeken el lehet hinni, hogy a járványt akarják kezelni és nem az embereket cseszegetni.

Ennek illusztrálására most hadd osszam meg az olvasókkal saját történetemet, amikor kiderült, hogy valószínűleg fertőzött vagyok és a háziorvosom elküldött egy vizsgálatra.

A tesztelés rendje engem elborzasztott.

Előzetesen is furcsának találtam, hogy covidosan el kell mennem három kerülettel arrébb, de ezt megoldottam kerékpárral, ami persze nem biztos, hogy jót tett a betegségemnek. De ott igazából egy ugyanolyan gyorstesztet csináltak, mint amit én magamnak otthon. Ezért kellett átmennem a városon?

A teszteredményről szóló igazolás hivatalos papírra semmilyen oldalról nem emlékeztet. A tesztelésnél egy térben várakozott mindenki, akit teszteltek: megfogtuk a kilincset, közös tollakkal kellett aláírni, a tesztelés nyitott ajtónál zajlott. Én például hatalmasat tüsszentettem, miután felnyúltak az orromba.

És ki tartózkodik a legtovább a váróteremben? Az, aki nem covidos, hiszen neki végig kell várnia a gyorstesztet, és aztán pcr-t is csinálnak.

Erre kérdezném, hogy a járvány érdekel valakit? Nagyon nehéz ezt megérteni számomra összevetve azzal, hogy engem a vírus legfrissebb variánsán átesve mindössze három hétig minősítenek védettnek, ennyi időn belül oltatnom kellene. Különben elveszítem a fizetésemet. Közben a jövedelemkiesés pótlására egy nem állami középiskolába mentem tanítani (államiba kell az oltás). Azonban ide sem tudtak felvenni óraadóként oltatlanul. (Valami más konstrukciót azért találtak rá.)

Népszerű bejegyzések

.

Népszerű bejegyzések

Oldalak