Az énekesnő elmondja, hogy nagyon örül, hogy a járványhelyzet csillapodásával újra tud dolgozni, és szükségük is van férjével, Krausz Gáborral a munkára. Kislányukra gyakran a nagyszülők vigyáznak, de mindig őrájuk sem lehet számítani, így Tóth Gabi bébiszittert kezdett keresni, de a dolgot megnehezíti, hogy előadóművészként nem fix munkarendben dolgozik, ezért nem tudja pontosan előre megmondani, hogy milyen időpontokban lenne szükség a bébiszitterre.
Tóth Gabi a következőket írja arról, amikor keresett valakit kislánya, Hannaróza mellé:
„már tudom, hogy tényleg nem könnyű segítséget találni, de azért még bíztam benne, hogy nem lehetetlen. Képzeljétek, ilyen és ezekhez hasonló mondatokat kaptam, csak egy párat idéznék: »Előre egy hónapra tudnom kell, hogy mikor kell jönnöm. Amennyiben ahhoz képest változik, akkor is kérem a pénzt a lefoglalt időintervallumra.« »Nem cserélek pelenkát.« »Ha én itt vagyok, nem lehet itt szülő, mert akkor nyafog a gyerek.« »Nem főzök, és nem vagyok takarító.« Egyik-másiknál azt hittem, rosszul hallok. Nem jellemző rám, de volt, hogy a meglepődéstől nem is bírtam szóhoz jutni, csak pislogtam. Nagyon fontos, hogy nem kértem sem főzést (Krauszom be sem engedne senkit a konyhába), sem takarítást.”
Tóth Gabinak azzal is szembesülnie kellett, hogy sok munkavállaló irreális fizetséget kér, tőle legalábbis. Ezzel kapcsolatban az anyagi helyzetébe ad némi bepillantást, majd elmondja a legmagasabb összeget, amit egy potenciális gyerekfelvigyázó kért tőle:
„sokan azt gondolják, hogy a magyar előadók is az amerikai sztárok színvonalán élnek. Hát nagyon nem. A többiek nevében nem tudok beszélni, nekünk nem is célunk. Engem tényleg nem a luxus tesz boldoggá. Imádom a hétvégi piacozásokat, a falusi csendes életet. Nem hordok luxuscipőket és megfizethetetlen táskákat sem használok. Hétköznapi életet élünk, csak más időbeosztásban. Szóval a lényeg, hogy nem tudok kifizetni vagyonokat pár óra segítségért. Volt olyan hölgy, aki 600 000 Ft-ot kért (volna). ”
