Ma levettem az utolsó ezresemet a bankkártyámról, hogy tudjak venni kenyeret a kislányomnak, és magamnak. Soha nem voltam még ennyire elszegénydeve, pedig dolgozom tisztességesen napi 9-10 órát.. A fizetésem nem nőtt az utóbbi években, viszont a kiaásaim annyira megnőttek - noha semmin nem változtattam - ,hogy már nem tudom fizetni konkretan az étkezésünket. A fizetésem nagyobb részét elviszi az ablérlet, a rezsi.
A másik részét pedig a bérlet, mert dolgozni járni kell, illetve élelmiszerek. Semmilyen luxus ételt nem eszünk, húst már régen láttunk az asztalon, ellenben tejfölös, vagy kefíres tésztát újabban rengeteget.
Kenyér, vaj, és egy nagyon kevés olcsó párizsi van a hűtőben. A mélyhűtőben van egy pár éves meggy, és cseresznye, de ennyi.
Ezt soha nem gondoltam volna hogy 45 évesen idáig fajulok, hogy nins egy árva vasam se, és a gyerekemnem nem tudok karcsonyi ajánédkot venni, és még fára sem futotta..
