Szomorú történet következik, és nagyon nagyon sajnálom, hogy nekem kell megírnom, nekem, aki a Nők védelmében nyilatkozik!
Nos….történetem főhőse ezúttal az apa!
Az apa,aki magára maradt, az apa, akit elhagytak, az apa, aki két kiskorúval maradt egyedül Üllésen egy apró házikóban.
Az anyuka egy szép nap fogta magát és úgy döntött nem akar többet sem feleség, sem anya lenni. Biztos depressziós volt, biztos szomorú, biztos magànyos, de soha sem volt bántalmazott, vagy rideg tartott. Nem tisztem ítélkezni, nem is teszem.
Egy valamit teszek, őszintén szólok hozzátok!
Az apa kétségbeesett, a gyerekek pedig anyátlanok, szeretnék, ha meggondolná magát, és hazatérne, de mivel levelében azt írta, ez nem fog megtörténni, így mi arra kérjük csak könyörögve, essen meg a szíve és látogassa meg a gyermekeit! Legalább néha!🙏🏼🙏🏼🙏🏼
Mi megkérdeztük, hogyan és mivel segíthetünk, így az apa azt válaszolta; “Ha esetleg valaki ismer valakit, aki mászókás, házikós, hintákat csinál, vagy esetleg valahol tud egy régit, ami felújításra szorul, a fiúk nagyon örülnének neki.”
(Osztani ér!)
Amennyire tudtam felpakoltam a családot!
