Mi okozza a rengéseket? Meddig számíthatunk még utórengésekre? Válaszok a cikkünkben.
Az elmúlt másfél napban több alkalommal is megmozdult hazánkban a föld, többen kíváncsiak lehetnek, hogy mi is áll ezeknek a hátterében. Megkerestük ez ügyben az ELKH FI Kövesligethy Radó Szeizmológiai Obszervatórium szakemberét, a Nemzeti Szeizmológiai Hálózat vezetőjét, Süle Bálintot, hogy választ kaphassunk ezzel kapcsolatban néhány kérdésünkre.
Mi okozza a jelenlegi, hazánkban viszonylag erősnek mondható rengéseket?
"A hazánkban kipattanó földrengések hajtóereje, hogy az Adriai-kőzetlemez északi irányban mozog, miközben az óramutató járásával ellentétesen forog is. Ennek következtében a Kárpáti-öblözetben található két nagyobb szerkezeti egységet, az Alcapát és a Tisza-Dácia egységeket folyamatosan a stabil Európai platformnak préseli és azokban feszültséget halmoz fel" - olvashatjuk a szervezet közösségi médiában található felületén.
Szerencsére ezek a feszültségek a legtöbb esetben a Pannon-medence szegélyén található lemezhatárok és a hegységkeret mentén pattannak ki és csak ritkábban a medence központibb, vékonyabb és melegebb kőzetlemezeiben.
4-es erősségű földrengés volt Békésben
A rengést azóta több utórengés is követte, vasánap hajnalban többen is felébredtek rá.
A földrengések egy jelenleg is aktívnak tűnő töréses szerkezet közelében pattantak ki, ezen deformációs zónák mentén jellemzősen balos oldalelmozdulás zajlik. Ezek a tektonikai zónák jelenleg is jelentős szerepet játszanak az Adriai-lemez és a stabil Európai platform között „harapófogóba” került kőzetlemezek deformációjában és a feszültségek kioldódásában" - tudtuk meg a szakembertől.
