Mindenkit meglepett, amikor a leköszönő miniszterelnök és helyettese bejelentette: nem veszik át a mandátumukat a magyar Országgyűlésben. Sokan ezt azonnal úgy értelmezték, hogy elveszítik a mentelmi jogukat, és ezzel megnyílhat az út egy esetleges felelősségre vonás előtt. Egy újabb értelmezés szerint azonban elképzelhető, hogy a Fidesz vezetése már jóval korábban, akár 2024-ben előkészített egy alternatív forgatókönyvet, amely akár egy kétharmados Tisza-kormánnyal szemben is védelmet biztosíthat számukra. Ennek kulcsszereplője Brüsszel lehet.
Az elképzelés alapja a 2024-es európai parlamenti választás. Bár a Fidesz akkor 11 képviselőt juttatott az Európai Parlamentbe, a figyelem főként a lista élén szereplő politikusokra irányult. Kevésbé kapott hangsúlyt, hogy a párt egy rendkívül hosszú, 63 fős listát adott le. A lista végén szereplő nevek gyakorlatilag észrevétlenek maradtak, és nem is kaptak különösebb nyilvánosságot.
E lista hátsó részén több ismert kormányzati szereplő is feltűnt. Ez önmagában még nem jelentene sokat, azonban az európai parlamenti szabályok értelmében, ha egy képviselő lemond a mandátumáról, a helyére a pártlistán következő jelölt léphet. Ez azt jelenti, hogy akár a lista végén szereplők is lehetőséget kaphatnak a bejutásra, amennyiben a jelenlegi képviselők visszalépnek.
A felvetés szerint ez teremtheti meg a lehetőséget arra, hogy bizonyos politikusok később európai parlamenti mandátumot szerezzenek. Ennek jelentősége a mentelmi jog különbségeiben rejlik: míg a magyar Országgyűlés viszonylag gyorsan dönthet egy képviselő mentelmi jogának felfüggesztéséről, az Európai Parlament esetében ez egy összetettebb, hosszabb nemzetközi eljárás.
Ha ez az értelmezés helytálló, akkor azt sugallja, hogy a politikai vezetés előre számolhatott különböző hatalmi forgatókönyvekkel, és ennek megfelelően igyekezett többféle lehetőséget nyitva hagyni a jövőre nézve.
