A Szarvason élő Gergely több mint egy évig napszámosként dolgozott, hogy össze tudja gyűjteni az építkezés megkezdéséhez szükséges alapanyagokra a pénzt. A napszámos munkák mellett trágyázást is vállalt. Egy szekér trágya leürítésére mintegy 3700 forintot kapott.
De sok kicsi sokra megy, így Gergelynek sikerült összegyűjtenie közel 850 ezer forintot, ami már elegendő volt a ház megalapozásához. A tervek elkészítésében a fiú sógora segített, aki szintén építkezésben dolgozik.
Gergely elismeri, hogy nem szeret tanulni, de a tudósításból kiderül, hogy a fiú ambíciós, hiszen elmondása szerint saját házat, és saját fürdőszobát akar, mert a régi ház, amiben lakik szüleivel, már nagyon régi.
“Összegyűjtöttem valamennyi pénzt, megdolgoztam minden vasért, naponta 5 szekér trágyát vittem ki, amit én töltöttem meg, majd én ürítettem le egyedül, de még dolgoztam építőtelepen, mint napszámos. Nem volt könnyű, de én ezt választottam, a többi korombéli egész nap az utcán csavarog, dohányzik és iszik. Én ha nem dolgoznék, éhen halnék. Most még a szüleimmel élek, de ha elkészül a ház, lesz abban két szoba, előszoba, fürdő és konyha, ami elég lesz nekem és a jövendőbelimnek” – mesélte a fiú, aki a legkisebb gyermek a családban, és egyben a tizenkettedik.
Gergely édesanyja elmondta, hogy legkisebb fia már 9 évesen azt mondta, hogy saját házat szeretne, mert a többi testvérének is van. Spórolt, ha 500 forintot adtak vásárolni, abból 200 forintot mindig félre tett.
Hogy elkészülhessen a ház, egy alapítvány gyűjtés szervezett, ahol arra kérik az adományozókat, hogy lehetőségük szerint támogassák a kamasz fiút, saját lakásának megépítésében. Az adakozók pedig össze is adták Gergely házához szükséges összeget, így valószínüleg az álom hamarosan valósággá válik.A háza kész is lett majdnem, már itt tart:
