Andi egy szál pizsamában kisétált a mínusz 16 fokos éjszakába. Öt gyermek maradt árván, miután meghalt a gödöllői édesanya. Az édesapa most a gyász elviselhetetlen súlya alatt próbálja egyben tartani a családot, miközben élete legfájdalmasabb döntése előtt áll: hová menekítse beteg kisfiát, hogy a többiek ne roppanjanak össze?
Felfoghatatlan tragédia történt Gödöllőn: öt gyermek maradt árván. Két és fél hete egy 37 éves édesanya, Németh Andrea egy fagyos éjszakán kisétált a közeli erdőbe, és soha többé nem tért haza. Öt gyermeket hagyott hátra, köztük a középsúlyos autista Ivánt.
László vállán van most a legnagyobb teher: elvesztette feleségét és neki kellett közölnie a borzasztó hírt a gyerekekkel, ezzel hatalmas fájdalmat okozva nekik. Látta őket darabokra hullani. Zokogtak, üvöltöttek fájdalmukban. Mindannyian másként fogadták, de mindegyik gyerek szemében azóta is ott van a kérdés: a miért, és az űr, hogy anyu már nincs többé. A kérdésre már sosem jön válasz, de az biztos, hogy Andi magával vitt gyermekei szívéből egy-egy darabot...
Az édesapa, Németh László most a gyász sötétjében küzd. Meg kellett hoznia élete legnehezebb döntését: miközben feleségét temeti, biztonságos helyet kell találnia beteg kisfiának, hogy a többi négy gyermeke ne roppanjon össze a súly alatt.
Andi szerette a gyerekeit, sokat kirándultak Fotó: beküldött
Laci és Andi húsz évig voltak társak. Öt gyermeket neveltek, ám az utóbbi másfél évben a házasságuk válságba jutott. Mindent megpróbáltak, hogy helyrehozzák, de nem ment. Erre a tragédiára azonban senki sem számított. Laci éppen 24 órázott a munkahelyén, amikor reggel az egyik lánya hívta, hogy az anyukájuk nincs a házban. Este az édesanya, Andi mindent éppúgy csinált, mint addig: vacsoráztak, aztán lefektette a gyerekeket. Ő pedig már ekkor készülhetett az öngyilkosságra. Utólag derült ki, hogy rengeteg gyógyszert bevett, majd egy szál pizsamában és egy félcipőben elsétált a közeli erdőhöz. Azon az éjszakán mínusz 16 fok volt.
Azóta is arra gondolok, hogy ha valaki éppen fölhívta volna még időben... Vagy bármi történt volna... akkor lehet, hogy meg lehetett volna állítani... De sajnos nem így volt. A személyi igazolványát is vitte magával, hogy beazonosítható legyen
– meséli elcsukló hangon László. Azóta is próbálja megfejteni, hogy mi történhetett, mi hozhatta ki ezt a feleségéből.
Andi lelkileg összeomlott, január elején rendőrök vitték be a zártosztályra. Labilis volt, gyermekkorában is próbálkozott öngyilkossággal. Nagy volt rajta a teher: a kapcsolata férjével romokban volt, az autista kisfián sem tudott segíteni, bármennyire szeretett volna.
A kórházban erős gyógyszereket kapott, amitől hevesebben vert a szíve és izzadt a tenyere. Alig két hét múlva, még mielőtt stabilan beállt volna a gyógyszer hatása, hazaengedték. Még szombaton is panaszkodott az orvosnak, hogy nincs jól, remeg a keze, de csak annyit mondtak: vegyen be több nyugtatót. Negyvennyolc óra múlva már nem élt
– mondja megtörten Laci.
Itt még együtt a család idén télen, csak Ivánkát nem vitték magukkal a közös szánkózásra Fotó? beküldött
A végzetes éjszaka: öt gyermek maradt árván
Utólag derült ki, hogy a tragédia napján Andi sok mindenkinek szép üzenetet küldött, sőt másnapra egy különleges családi programot szervezett: lovas szánkózást a gyerekeknek. Még az iskolai igazolásokat is megírta a tanároknak hétfő este 18:47-kor. Úgy tűnt, minden rendben. Laci tudott róla, hogy Andinak van valakije, ahogy már ő is továbblépett. Állítólag ezzel a férfival beszélt telefonon utoljára, a gyerekeknek pedig azt mondta, hogy veszekedtek. Laci a tragédia után átnézte felesége mobiltelefonját, választ keresve tettére.
Láttam az utolsó fotót, amit magáról készített 21:51-kor, az erdő felé menet. Egy reményvesztett, beszűkült tudatállapotú ember arca volt rajta. Egy másik képen az erdő volt, ahol később megfagyva találtak rá a rendőrök. Mindent elrendezett: a házat kitakarította, a gyerekeket lefektette, majd bevett minden gyógyszert, amit a házban talált és kisétált a hóesésbe.
Ez volt az utolsó felvétel az asszony telefonján: itt feküdt le a hóba, az erdőben Fotó: beküldött
"Akkor már tudtam, hogy nagy a baj"
Reggel a 15 éves nagylány kétségbeesetten hívta apukáját, hogy édesanyja nincs a házban és nem tudják, hol lehet. Az autója ott állt a háznál, a pénztárcája is otthon maradt. Laci azonnal tudta, hogy bekövetkezett a legrosszabb. A rendőrség a mobiladatok alapján kereste az asszonyt, végül a gödöllői erdő egy eldugott részén találtak rá.
Én is odamentem. Ott feküdt a fagyban, egy ágat szorongatott a kezével. Ő, aki annyira szerette a meleget és a kényelmet, a -16 fokos halált választotta. Az arcára ráfagyott a jég. Nekem kellett azonosítanom
- emlékszik vissza László a borzasztó pillanatra, ami örökre beleégett az emlékezetébe.
Öt gyerek, öt különböző fájdalom
Laci külön-külön mondta el a hírt a gyerekeknek. A két nagylány, a 15 éves Szonja és a 13 éves Alíz először fel sem fogták, majd órákkal később tört ki belőlük a fájdalom, sikoltozva zokogtak:
Nincs többé anyukánk!
A 11 éves Bazsi, a legérzékenyebb fiú, néma csendbe burkolózott. Csak annyit mondott:
Ez nem igazságos, szólnia kellett volna...
A 6 éves Janka először nem hitte el, majd ütni kezdte az apját. Majd, amikor megértette, hogy anya a mennyországba költözött, vigasztalhatatlanul sírni kezdett.
A 4 éves, középsúlyos autista Iván a maga világában él, de ő is érzi a hiányt. Odabújik anyja fényképéhez a földön, és halkan sírdogál előtte.
Fájdalmas döntés és lelki vívódás
Laci most emberfeletti súlyt cipel. 24 órás műszakban dolgozik műszaki szolgáltatóként egy kórházban, hogy eltartsa a családot, miközben az apósa végstádiumú tüdőrákkal küzdve készül saját lánya temetésére. A legnagyobb nehézséget azonban Iván elhelyezése jelenti.
Iván egy teljes embert igénylő kisfiú. Egy szabadulóművész, nem ismeri a veszélyt, éjszaka nem alszik. A többiek érdekében nem tarthatom itthon, mert tönkremegy a család. Dolgoznom kell, hogy legyen mit enniük, de egyelőre Ivánt sehová nem fogadják be. Segítséget kérek, egy olyan helyet, ahol biztonságban tudhatnám és kapna fejlesztést
- meséli elkeseredve az édesapa.
Laci pontosan tudja: a tragédia utáni csendben nem csak a gyásszal, hanem a puszta túléléssel is meg kell küzdeniük. A legnehezebb azonban Iván sorsa. A kisfiú különleges világa, folyamatos felügyeletet igénylő állapota és az apa 24 órás munkarendje olyan válaszút elé állította a családfőt, amelybe minden szülő beleborzong. Az édesapa hetek óta keresi a megoldást. Három út áll előtte, és mindhárom megsemmisítő érzés:
A családba fogadás, ahol egy rokon venné át a kisfiú gondozását, de a betegség súlya alatt félő, hogy nem boldogulnának.
A nevelőszülői elhelyezés, ami azt jelentené, hogy Iván egy idegen családnál keresne menedéket, távol a testvéreitől. Csak olyan jöhet szóba, aki bánni tud a speciális igényű kisfiúval.
Állami gondozás, bentlakásos intézmény.
Melyik ujjamba harapjak? Mindegyiket ugyanúgy szeretem. Ivánt is imádom, de a másik négy gyermekem érdekében nem tehetem meg, hogy hagyom az egész családot tönkremenni. Iván egy egész embert kíván, a többieknek pedig szükségük van egy apára, aki nem omlik össze a terhek alatt és el tudja tartani őket
– mondja elcsukló hangon Laci.
Nem mond le a gyermekéről, hanem kétségbeesett kísérletet tesz arra, hogy élhetőbb életet tudjon biztosítani mindegyik gyermekének. Az életük így is romokban van, az öt kis lélek darabokra hullott azon a bizonyos napon... Ezeket a mély sebeket a gyerekek lelkén semmi sem fogja tudni begyógyítani.
Az édesapa próbál erősnek látszani a gyermekei előtt, de belül tombol és kétségbe van esve, hogyan tovább. A házban most furcsa nyugalom van. Az apjuk minden percét a gyermekeivel tölti, néha összebújnak a nagy ágyon, kapaszkodva egymásba és az életbe. Andit ma délelőtt temetik, családja és barátai utolsó útjára kísérik a máriabesnyői temetőben. Egy megtört család áll majd a sírnál, várva a csodát, hogy valaha fel tudják dolgozni ezt a borzalmas időszakot.
