A választási győzelem után Magyar Péter világossá tette, hogy nemcsak kormányozni kíván, hanem a legfontosabb közjogi tisztségekben is változásokat szeretne. A Tisza Párt elnöke úgy véli, hogy azoknak az intézményi vezetőknek is távozniuk kell, akiket a korábbi hatalmi rendszerhez köt, és ebbe a körbe a köztársasági elnököt is beleérti. Hétfői sajtótájékoztatóján ismét hangsúlyozta: elvárja, hogy az általa „Orbán-báboknak” nevezett szereplők – köztük Sulyok Tamás – május 31-ig hagyják el tisztségüket.
A Sándor-palota részéről nem a lemondás lehetősége, hanem a feladatok folytatása került előtérbe. Az államfő hivatala már reagált a távozásra felszólító nyomásra, de válaszuk nem utal arra, hogy Sulyok Tamás önként visszalépne. Közlésük szerint az elnök az Alaptörvényben rögzített kötelezettségei alapján jár el: egyeztet a parlamentbe jutott pártokkal, előkészíti az Országgyűlés alakuló ülését, és az alkotmányos gyakorlatnak megfelelően javaslatot tesz a miniszterelnök személyére. Mindez azt jelzi, hogy az intézmény nem készül visszavonulásra.
A kialakult helyzet túlmutat a politikai szóváltáson, és egyre inkább közjogi konfliktussá válik. Sulyok Tamást a Fidesz 2024-ben jelölte Novák Katalin utódjaként, mandátuma pedig 2029-ig szól, így pozícióját nem a politikai hangulat, hanem szigorú alkotmányos szabályok határozzák meg. Emiatt a következő időszak egyik kulcskérdése nemcsak az lesz, hogyan épül fel az új hatalom, hanem az is, hogy az új, akár kétharmados többség meddig terjesztheti ki befolyását a közjogi rendszer átalakításában.
