A sajtótájékoztatón az Economx kérdésére az is szóba került, hogy egy magyar csatlakozás esetén indulhatna-e eljárás Orbán Viktor ellen. Laura Kövesi válasza alapján erre nem lehet egyszerű igennel vagy nemmel felelni, mert minden azon múlna, milyen hatáskört kér Magyarország az Európai Ügyészség számára.
Példaként Lengyelországot és Svédországot említette. Lengyelország esetében a csatlakozási kérelem úgy szólt, hogy az EPPO hatásköre az ügyészség 2021-es működésének kezdetéig nyúljon vissza. Ez gyakorlatilag visszamenőleges hatáskört jelent. Svédország ezzel szemben azt kérte, hogy az ügyészség csak a csatlakozás pillanatától kezdve vizsgálhassa az ügyeket.
Kövesi ezzel kapcsolatban így fogalmazott:
„Ez tehát különböző helyzet, meglátjuk, Magyarország melyiket választja”
Vagyis a kérdés lényege nem az, hogy az Európai Ügyészség automatikusan vádat emelne-e bárki ellen, hanem az, hogy Magyarország milyen időbeli hatályt engedne az EPPO-nak. Ha csak a csatlakozás utáni ügyekre vonatkozna a hatásköre, akkor a korábbi esetek kívül maradhatnának a vizsgálati körön. Ha viszont visszamenőleges hatáskört kapna, akkor korábbi, uniós pénzekhez kapcsolódó ügyek is előkerülhetnének.
Nem automatikus vádemelésről, hanem hatásköri döntésről van szó
A történet legfontosabb része tehát az, hogy az Európai Ügyészséghez való csatlakozás önmagában nem jelent automatikus vádemelést Orbán Viktor vagy bárki más ellen. Egy esetleges eljáráshoz konkrét ügy, bizonyíték, hatáskör és jogi alap kellene.
A politikai súlya mégis óriási lenne annak, ha Magyarország csatlakozna az EPPO-hoz, különösen akkor, ha a visszamenőleges vizsgálati lehetőséget is megadná. Ebben az esetben nemcsak a jövőbeni, hanem bizonyos korábbi uniós pénzekkel kapcsolatos ügyek is az Európai Ügyészség látókörébe kerülhetnének.
Ezért lett kiemelt jelentőségű Kövesi válasza: a döntés kulcsa magyar kézben lenne. Budapestnek kellene kimondania, hogy az EPPO csak a csatlakozás utáni időszakra kapjon jogkört, vagy korábbi ügyekben is vizsgálódhasson.
Az Európai Ügyészség 2021 óta működik luxembourgi székhellyel, és feladata az uniós költségvetést sértő bűncselekmények felderítése, nyomozása és vádképviselete a részt vevő tagállamokban. A kérdés most az, hogy Magyarország beáll-e ebbe a rendszerbe, és ha igen, milyen erős jogosítványokat adna az uniós ügyészségnek.
