MEGREMEGETT A RENDSZER: Eljött az elszámoltatás ideje? 🇭🇺
Magyar György kimondta azt, amitől a hatalom eddig rettegett: az Európai Ügyészséghez való csatlakozás végzetes lehet a korrupcióra épült világuknak. 🛑
Vajon mi történik május 31-e után? Megindul a dominóeffektus, és dőlni kezd a régi gárda? A félelem már látható a tekintetekben.
„SENKI NINCS BIZTONSÁGBAN – EZ AZ A FEGYVER, AMI MINDENT BORÍTHAT!”
Egyre komolyabb politikai vita bontakozik ki Magyarországon az Európai Ügyészséghez (EPPO) való csatlakozás kérdéséről. A Click TV „Mélyvíz” című műsorában Magyar György ügyvéd arról beszélt, hogy a csatlakozás nemcsak politikai gesztus lenne az Európai Unió felé, hanem az egyik legerősebb eszköz a korrupció visszaszorítására és a jogállamiság helyreállítására.
A beszélgetésben hangsúlyosan elhangzott: Magyarország eddig azért maradt távol az Európai Ügyészségtől, mert a korábbi kormány nem akart külső ellenőrzést. Az ügyvéd szerint a csatlakozás most történelmi lehetőséget jelenthet arra, hogy a magyar állam visszatérjen a jogállami működéshez, és megszűnjön az a gyakorlat, amelyben a hatalomhoz közel állók érinthetetlenek maradtak.
A kérdés azonban túlmutat egy egyszerű intézményi döntésen: vajon képes lehet-e az Európai Ügyészség rendszerszinten átalakítani a magyar korrupcióellenes fellépést, és mi történhet azokkal a személyekkel, akik hosszú évekre „bebetonozott” pozíciókban ülnek?
Mi az Európai Ügyészség, és miért hozták létre?
Az Európai Ügyészség egy uniós szintű nyomozó- és vádemelő intézmény, amelynek feladata az Európai Unió pénzügyi érdekeit sértő bűncselekmények feltárása. Ilyenek lehetnek például az EU-s támogatásokkal kapcsolatos csalások, korrupciós ügyek, pénzmosás vagy határokon átnyúló szervezett bűnözés.
Magyar György szerint a büntetőügyek nem ismernek határokat, hasonlóan ahhoz, ahogy a járványok vagy globális jelenségek terjednek. Ha egy bűncselekmény több országot érint, a tagállami ügyészségek önállóan sokszor nehezen tudnak hatékonyan fellépni.
A központi intézmény lényege éppen az, hogy harmonizációt és koordinációt biztosítson, valamint egységes elvek alapján irányítsa a nyomozásokat olyan ügyekben, amelyek közvetlenül érintik az EU pénzügyi rendszerét.
Az ügyvéd az Európai Ügyészséget lényegében egy „uniós ügyészségként” írta le, amely a törvényesség felett őrködik, és az Európai Unió érdekeit védi.
Miért nem csatlakozott eddig Magyarország?
A beszélgetés egyik legélesebb pontja az volt, amikor Magyar György arra a kérdésre válaszolt, miért ódzkodott a korábbi kormány a csatlakozástól. Szerinte a válasz egyértelmű: azért, mert nem akarták, hogy külső szereplők betekintést nyerjenek abba, hogyan kezelik az európai pénzeket.
Az ügyvéd úgy fogalmazott: a leköszönő hatalom nem akarta „láttatni a lapjait”, és nem akarta, hogy ellenőrizhetővé váljon, hogyan bánik az uniós támogatásokkal, milyen döntések születnek, és milyen háttérutasítások irányítják a pénzek elosztását.
Magyar György szerint a kormány olyan mértékben távolodott el az uniós normáktól, hogy bizonyos esetekben még az Európai Bíróság döntéseit sem hajtotta végre. A csatlakozás így valódi kontrollt jelentett volna, amit a korábbi rendszer nem tűrt.
A műsorban elhangzott az is, hogy az elmúlt években a kormányzat fokozatosan kiiktatta a belső ellenőrzési mechanizmusokat. Az ügyvéd példaként említette a rendeleti kormányzást, amely szerinte gyengítette a parlament ellenőrző szerepét, valamint az Alkotmánybíróság jogköreinek csorbítását.
Jogállamiság és társadalmi igazságérzet
A csatlakozás kérdése nem pusztán jogtechnikai ügy. Magyar György szerint az Európai Ügyészséghez való csatlakozás a magyar jogállamiság helyreállításának egyik alapköve lehet.
Úgy vélte, hogy a társadalom igazságérzete hosszú ideje sérült, mert a magyar közéletben elterjedt az a benyomás, hogy a törvények nem mindenkire vonatkoznak ugyanúgy. Ha valaki közel áll a hatalomhoz, sokszor elkerülheti a felelősségre vonást, míg ellenzéki szereplők esetében az állam gyorsan és szigorúan lép fel.
A beszélgetésben egy példát is említettek: míg egy ellenzéki polgármester kisebb összegű ügy miatt hosszú előzetes letartóztatásba kerülhet, addig a kormányközeli szereplők ügyei gyakran el sem jutnak a vádemelésig.
A csatlakozás célja éppen az lenne, hogy a politikai befolyástól független, európai szintű kontroll alá kerüljenek az EU-s pénzekkel kapcsolatos ügyek.
Román példa: a korrupcióellenes ügyészség modellje
Magyar György a romániai példát is felhozta. Romániában korábban külön korrupcióellenes ügyészség működött, amelynek élén egy magyar származású ügyésznő állt. Munkáját olyan sikeresnek tartották, hogy később az Európai Ügyészség vezetőjévé választották.
Az ügyvéd szerint ez a példa azt mutatja, hogy egy jól működő korrupcióellenes intézmény képes rendszerszinten átalakítani egy ország közéletét. Magyarországon most az ellenkező irányú folyamat zajlana: az Európai Ügyészség modelljét kellene „adaptálni” a magyar viszonyokra.
Szuverenitás vagy ellenőrzés?
A vita egyik politikailag legérzékenyebb része a szuverenitás kérdése. Az elmúlt években a magyar kormány gyakran hivatkozott arra, hogy Brüsszel beavatkozása veszélyezteti Magyarország önállóságát.
Magyar György azonban ironikusan azt mondta: a szuverenitás témája mintha már nem lenne olyan hangsúlyos. Szerinte korábban a közbeszéd tele volt fenyegetésekkel – kémekkel, migránsokkal, háborús veszéllyel –, de ezek a kampánytémák mára eltűntek.
Állítása szerint a korábbi politikai kommunikáció sokszor félelemkeltésre épült, és most, hogy a politikai helyzet változott, ezek a narratívák háttérbe szorultak. Ezzel párhuzamosan szerinte megnyílhat az út a jogállamiság helyreállítása felé.
Alaptörvény-módosításra lehet szükség
A csatlakozás azonban nem történhet egyik napról a másikra. Magyar György szerint több lépcsős jogi folyamatra van szükség, és ennek része lehet az Alaptörvény módosítása is.
A beszélgetésben hangsúlyozták: a jelenlegi Alaptörvény nem biztosít megfelelő jogalapot az Európai Ügyészséghez való csatlakozáshoz. Ezért alkotmánymódosításra lehet szükség.
Az ügyvéd szerint a jelenlegi politikai helyzet azért különleges, mert az új kormány mögött kétharmados többség áll, ami megkönnyítheti a szükséges jogi változtatásokat. Ez a többség lehetőséget ad arra, hogy a korábbi rendszer által „kiépített defekteket” kijavítsák.
Mit jelentene a gyakorlatban az Európai Ügyészség jelenléte?
A beszélgetés során elhangzott, hogy az Európai Ügyészség nem váltaná fel a magyar ügyészséget. A nyomozati cselekményeket továbbra is magyar ügyészek végeznék, és a magyar ügyészség felügyelné a rendőrség munkáját.
A különbség az lenne, hogy az EU-s pénzeket érintő ügyekben az Európai Ügyészség iránymutatásai kötelezőek lennének. Az ügyvéd ezt egy vállalati struktúrához hasonlította: a magyar ügyészség olyan lenne, mint egy leányvállalat, amely felett az „anyacég”, vagyis az Európai Ügyészség gyakorol ellenőrzést bizonyos ügyekben.
Ez a rendszer azt jelentené, hogy a magyar ügyészség nem dönthetne szabadon arról, hogy egy EU-s pénzeket érintő korrupciós ügyet vizsgál-e vagy sem. A nyomozások nem kerülhetnének politikai szőnyeg alá.
Mi lesz a korábbi korrupciós ügyekkel?
Az egyik legfontosabb kérdés az, hogy mi történik a korábbi, el nem évült korrupciós cselekményekkel.
Magyar György szerint az Európai Ügyészség joggyakorlata és iránymutatása meghatározó lehet a magyar ügyészség jövőbeli munkájában is. Ha az új rendszer működni kezd, akkor olyan ügyek is új lendületet kaphatnak, amelyek korábban elakadtak.
A műsorban elhangzott: a felelősségre vonás nemcsak a végrehajtókra terjedhet ki, hanem azokra is, akik utasításokat adtak törvénysértések végrehajtására. Ez különösen érzékeny pont lehet a korábbi hatalomhoz köthető politikai és gazdasági szereplők számára.
A legfőbb ügyész kérdése kulcsfontosságú
A beszélgetés egyik legerősebb része a legfőbb ügyész szerepének tárgyalása volt.
Magyar György szerint Magyarországon az ügyészség hierarchikus rendszerben működik, és a legfőbb ügyésznek rendkívül nagy befolyása van. Ezért nem véletlen, hogy Magyar Péter – a Tisza-kormány vezetője – felsorolta a legfőbb ügyészt is azon személyek között, akiktől azt várja el, hogy május 31-ig önként távozzanak pozíciójukból.
Az ügyvéd szerint a társadalom elvesztette bizalmát a jelenlegi ügyészi vezetésben, mert a gyakorlat azt sugallta: nem mindenki egyenlő a törvény előtt.
A változáshoz ezért szerinte új vezetésre, új szemléletre és függetlenebb működésre van szükség.
Lemondanak-e a „bebetonozott” vezetők?
A műsor végén a beszélgetők arra is kitértek, mekkora esély van arra, hogy azok a vezetők, akiket Magyar Péter „báboknak” nevezett, valóban benyújtják lemondásukat.
Magyar György nem akart konkrét jóslatot adni, de úgy fogalmazott: ez dominószerű folyamat lehet. Ha az egyik távozik, akkor a többiek is könnyebben dönthetnek a visszalépés mellett.
Szerinte sok múlik azon, hogy Orbán Viktor milyen belső utasításokat ad a korábbi rendszer szereplőinek. Ha Orbán háttérbe vonul, és a Fidesz átszervezésére koncentrál, akkor ezek a vezetők is átértékelhetik saját helyzetüket.
Az ügyvéd szerint elegánsabb lenne önként távozni, mint megvárni, amíg jogszabály-módosításokkal vagy intézményi beavatkozásokkal mozdítják el őket.
Új korszak kezdődhet?
A Click TV műsorában elhangzottak alapján az Európai Ügyészséghez való csatlakozás nemcsak jogi kérdés, hanem a magyar politikai rendszer egyik legnagyobb próbatétele lehet.
Ha Magyarország valóban belép az EPPO-ba, az új korszakot nyithat a korrupcióellenes fellépésben. A csatlakozás a jogállamiság irányába tett erős jelzés lenne, és lehetőséget adhat arra, hogy a magyar közéletben évtizedek óta vitatott ügyek kivizsgálása új lendületet kapjon.
A kérdés most az: valóban lesz-e politikai akarat a változáshoz, és képes lesz-e az új kormány végigvinni a szükséges alkotmányos és intézményi reformokat.
A társadalom bizalmának visszaszerzése azonban nemcsak ígéreteken múlik, hanem azon, hogy a jog valóban mindenkire egyformán vonatkozik-e – a jövőben.
