Az Európai Ügyészség eddig is kérhetett Magyarországon nyomozati cselekményeket, bizonyítékokat vagy vagyonbiztosítást, ha egy másik tagállamban indított, határokon átnyúló ügy magyar szereplőket is érintett.
2026 márciusában az „Emily” fedőnevű, több mint 103 millió eurós feltételezett áfacsalási ügyben kilenc országban, köztük Magyarországon is kutatásokat tartottak. Ugyanebben a hónapban egy olasz vezetésű informatikai áfacsalási nyomozásban olyan céghálózat került a hatóságok látókörébe, amelyben magyarországi vállalkozások is szerepeltek.
Júliusban az EPPO már ítéletekről számolt be egy százmillió eurós áfacsalási ügyben, amelynek nyomozása során Magyarországon is foglaltak le vagyont. Az Európai Ügyészségnek tehát nem a hivatalos magyar csatlakozás után kellett először kapcsolatba lépnie a hazai hatóságokkal.
A lényegi változás az lesz, hogy a magyarországi működés megkezdése után az EPPO már saját hatáskörben is indíthat nyomozásokat az Európai Unió pénzügyi érdekeit sértő bűncselekmények miatt.
Akár 2021-ig visszanyúlhatnak
Az uniós határozat alapján az Európai Ügyészség hatásköre nemcsak a magyarországi működésének megkezdése után elkövetett cselekményekre terjedhet ki. Magyarország azt kérte, hogy az EPPO a saját működésének kezdetéig, vagyis 2021. június 1-jéig visszamenőleg is eljárhasson.
Ez azt jelenti, hogy a magyar szervezet felállítása után elvileg minden olyan, 2021. június 1. után elkövetett bűncselekményt megvizsgálhatnak, amely az EPPO hatáskörébe tartozik. Ide kerülhetnek az uniós támogatásokkal kapcsolatos csalások, korrupciós ügyek, az ezekhez kötődő pénzmosás, valamint bizonyos nagy értékű, határokon átnyúló áfacsalások.
Fontos korlát, hogy az Európai Ügyészség nem egy általános „NER-ügyészség”, amely automatikusan átvesz minden magyar korrupciógyanús ügyet. A feltételezett bűncselekménynek az uniós költségvetéshez és az EPPO jogszabályban meghatározott hatásköréhez is kapcsolódnia kell.
.jpg)
