Sajnos születési rendellenességem folytán sem a kezeim, sem a lábaim nem fejlődtek ki normálisan, de teljes életet lehet így is élni, nehezebb, de tanulható, és az erős akarat, mindent legyőz. Ezért nem is volt kérdés, hogy 8 évvel ezelőtt, amikor teherbe estem, eldöntöttem, hogy bármi áron is, de felnevelem a gyermekemet, és telejs életet fogok neki nyújtani. Ez nem is lett máshogy, pedig sok ellenséget szereztem, amikor megszültem. Sokan azt mondták, hogy el kéne tőlem vetetni a gyereket, a gyámhivatallal, de ennek az okára nem tudtak választ adni.
A fiam 18 éves lett, és úgy gondolom, hogy jó anyjává válltam, és büszke vagyok rá, hogy ő az én kisfiam!
