Zalatnay Sarolta tavaly még legrosszabb álmaiban sem gondolta, hogy a koronavírus miatt néhány hónapnál tovább kell nélkülöznie rajongóit, és a biztos megélhetést. Az elmúlt egy év sem lelkileg, sem anyagilag nem volt könnyű számára, ám az optimizmusa, a lánya, a barátai és az állatai segítik a napi túlélésben.
–...ahogy múlik az idő, úgy lesz egyre nagyobb a gáz! Egy éve nem léptem fel, nem találkoztam a közönségemmel, vagyis ami a pozitív töltődést adja, az most nincs! – kezdi Cini a HOT! magazinnak. – Tizenhat éves korom óta nem volt példa rá, hogy ne lépjek színpadra, leszámítva egy-két torokgyulladást meg a rákbetegségemet. Mázli, hogy sose voltam depresszióra hajlamos: a gödör alján is találok olyasmit, amivel elhessegetem a negatív gondolatokat. – folytatja az énekesnő, aki édesanyja nevelése és jó tanácsa (takarékoskodjon, fogja meg a pénzt) ellenére bár nem szórta két kézzel a pénzt, nem is volt kuporgatós típus az elmúlt években.
– Szeretek adni, meghívni embereket, erre nem sajnálom a pénzt. Viszont nem vagyok egy luxuspipi! – magyarázza, hozzátéve neki elég egy jó farmer, egy bőrdzseki, egy szép karóra, nem költ ékszerekre, drága ruhákra, puccos éttermekre.
Ennek ellenére nagyon megviseli a bevételnélküliség, bár volt tartaléka, már nagyon a végét járja.
– Angliából hazatelepült lányom a kenyérkereső. Ha Nikinek nem volna állása egy egészségügyi központ vezetőjeként, fix fizetéssel, és nem lennének kisebb fordítási munkái, rövidesen felkopna az állunk. Nemcsak lelkileg, de anyagilag is kellenek már a bulik!
