Saját apja találta meg a vízbe fulladt 13 éves Pistit.. Senkinek nem kívánjuk a fájdalmat, amikor rátalált a víz mélyén..


Saját apja találta meg a vízbe fulladt 13 éves Pistit.. Senkinek nem kívánjuk a fájdalmat, amikor rátalált a víz mélyén..

 



Saját keresztapja és édesapja találta meg a Lónyay-csatornában péntek reggel a kedd délután eltűnt 13 éves István holttestét. Ugyan a fiút rendőrök és búvárok is keresték, de a vízállás miatt ők nem jutottak eredményre. Ez reményt keltett a családban, ám végül szembesülniük kellett a tragédiával – írja a Bors.

Egyelőre nincs pontos magyarázat arra, hogy a 13 éves gávavencsellői fiú miért választotta a halált. Kedd délután az iskolából nem ment haza, hanem a településen átfolyó, a Tiszába ömlő Lónyay-főcsatorna hídjára sietett. Ott levette a cipőjét, majd a vízbe vetette magát.

Napokig élt bennünk a remény, hogy életben van. Kaptunk egy olyan információt, hogy esetleg elment Miskolcra, de ott nem találtuk


– mondta a lapnak Pisti édesapja.

Nem találták a búvárok

A nyomokból a rendőrök arra a következtetésre jutottak, hogy a gyermeket a vízben kell keresni. Értesítették a búvárokat, akik egy szakaszon át is vizsgálták a csatornamedret, de munkájuk nem vezetett eredményre.

– Sok barát és rokon segített Pisti keresésében. Sejtettem, hogy baj van, hiszen egy apa megérzi az ilyesmit. Napokon keresztül mással sem foglalkoztunk. Még akkor sem, amikor esett az eső. Minden reggel kölcsönkértünk egy csónakot. Nem bírtam leállni a kereséssel. A testvéremmel, Tamással lementünk a vízre, kimozgattuk a gallyakat.

Amikor nem találtuk, még jó is lett a kedvünk, mert azt hittük, még van remény. Ha már az első alkalommal 10 méterrel tovább megyünk, megtaláljuk a fiamat


– csuklott el a családapa hangja.

Látszott a vízben Pisti nyaklánca

A vállalkozóként dolgozó férfi pénteken is megszervezte a keresést a rokonok segítségével.

– Egy ponton azt mondtam Tamásnak, hogy én inkább a parton megyek tovább, de ők folytassák az evezést. Néhány perccel később a testvérem felkiáltott: itt van. Odasiettem, és láttam, hogy csakugyan ő lebeg a vízben.

Megismertem a nyakláncát, de persze az ékszer nélkül is azonnal beazonosítottam volna. Belém hasított a fájdalom, és bár szerettem volna ordítani, de ahhoz sem volt erőm


– emlékezett vissza István a drámai pillanatokra.

– Nem akartam hozzáérni a fiamhoz, nehogy megsértsem. A szeretteim persze kivették a vízből. Már Pisti kilencéves kishúga, Cinti is tudja, mi történt a bátyjával. Senkinek nem kívánjuk ezt a fájdalmat!