Egy szegény özvegy házról - házra járt könyörögve, hátha valaki megszánja. Egy gazdag ember házához érkezett és bekopogott, a gazdag ember ajtótnyitott.
- Elnézést, hogy zavarlak jóuram, szegény özvegy vagyok, két éhes gyermekkel, ha úgy gondolod, hogy tudsz nekem segíteni, kérlek segíts!
Az ember körülnézett - Ne haragudj, de semmit sem tartok itthon, amit odaadhatnék neked. Várj egy kicsit! Besétált a dolgozószobájába és egy csekkel a kezében tért vissza.
- Vidd el ezt a csekket bármelyik bankba és vedd fel a pénzt. A szegény özvegy elvette, megköszönte, de sajnos nem tudott olvasni. Így csak magában morfondírozott, hogy a gazdag ember egy papírlapot adott a kezébe, hát mit kezdjen ő vele. A napok teltek múltak, de nem ment el a bankba, egyszer azonban megmutatta egy ismerősének a csekket, aki azt mondta, rögtön menjen el a bankba, mert ezért tényleg pénzt kap.
El is ment és kedvesen odaadta a csekket a pénztárosnak, aki azt mondta, ezért 50 font arany jár. Az özvegy annyira meglepődött a nagy összeg hallatán, hogy levegőt sem kapott. Azt hitte, hogy a férfi tévedett, ezért úgy döntött visszaviszi neki a csekket. Így is tett, bekopogott a gazdag ember ajtaján, a férfi ajtót nyitott.
- Bocsáss meg nekem, de túl nagy számot írtál a csekkre, nem érdemlek én ennyi pénzt drága uram!
Amikor a férfi ezt meghallotta, azt mondta: - Ne haragudj a tévedésemért, fogta a csekket és az 50 után még egy nullát írt.
- Menj vissza a bankba, most nem tévedtem!
