A kórházak és az ellátási központok szenvedéssel és bánattal teli helyek. Ezeken a helyeken a halál egy olyan dolog, amit meg kell “szelidíteni”. Mert nincs kivétel. Egy kórházban vagy hospice-ban dolgozva idővel közömbössé válnak az emberek bizonyos dolgok iránt. Nehéz megszokni a haldokló betegek látványát. A dolgozók szerint a közelgő halál felismerhető. Ennek egyik jele: a hattyúdal.
Hattyúdal
Skandinávia ókori lakói szerint a hattyú egész életében néma marad, de jellegzetes hangokat ad ki közvetlenül halála előtt. Innen származik a “hattyúdal” kifejezés. Ma az orvosi közösség is használja.
Amikor “hattyúéneklésről” beszélünk, a kórházi és hospice dolgozók olyan jelekre gondolnak, amelyek a beteg közelgő búcsúját jelzik.
Honnan tudni, hogy közeleg a halál?
A halál néha hirtelen jön, néha lassan. A lassú, elkerülhetetlen távozást a kórházak és a palliatív ellátó központok naponta figyelik. Honnan tudják, hogy küszöbön az elkerülhetetlen vég?
“HATTYÚDAL. EGY KAPARÓ ZÖREJ, AMIKOR LÉLEGZEL. AMIKOR A TÜDŐ MÁR NEM MŰKÖDIK MEGFELELŐEN. A KÖZELGŐ HALÁL EGYÉB JELEI KÖZÉ TARTOZIK A FELÜLETES LÉGZÉS, ÜVEGES SZEMEK, ALACSONY VÉRNYOMÁS ÉS A TELÍTETTSÉG”
PÁR ÓRÁVAL A HALÁL ELŐTT AZ EMBERI TEST JELZI, HOGY ITT A VÉG. A BETEG ELVESZTI ÉRDEKLŐDÉSÉT A KÜLVILÁG IRÁNT, ABBAHAGYJA AZ ÉTKEZÉST, A FOLYADÉKFOGYASZTÁST ÉS A GYÓGYSZEREKET. TÚLZOTTAN ÁLMOS, LEGYENGÜLT, ÉS NEM REAGÁL AZ INGEREKRE. FÁJDALMAT IS ÉREZHET.
