Hogyan működik?
A vérkeringésünk egyirányú: a szív pumpálja a vért az artériákon keresztül a test különböző részeibe, majd a vénákon keresztül vissza kell jutnia a szívbe. A gravitáció azonban komoly akadályt jelent, különösen a lábfejből, bokából, vádliból való „felfelé” áramlás során.
Ez az a pont, ahol a vádli – vagyis a vádli izompumpája – kulcsszerephez jut. Amikor járunk, futunk, vagy akár csak lábujjhegyre állunk, a vádli izmai összehúzódnak, és összenyomják az alsó végtagok vénáit. Ez a nyomás segít a vért felfelé, a szív felé terelni. A vénákban található billentyűk pedig megakadályozzák, hogy a vér visszacsorogjon lefelé.
Miért nevezik második szívnek?
A szív egy folyamatosan dolgozó pumpa, amely a vért áramoltatja. A vádli ezzel szemben „alkalmanként működik” – akkor, amikor mozgunk. Mégis, mivel jelentős szerepet játszik a vénás visszaáramlásban, különösen az alsó végtagokból, ezért gyakran illetik a „második szív” kifejezéssel, főként az orvosi és sportélettani szakirodalomban.
Mi történik, ha nem mozgatjuk?
Hosszú ideig tartó ülés vagy állás (például repülőúton, irodai munka közben, vagy állómunkánál) esetén a vádli izmai nem dolgoznak, így a vér panghat az alsó végtagokban. Ez okozhat duzzanatot, nehézláb-érzést, és hosszabb távon akár visszérbetegséget is. Súlyos esetben vérrög (trombózis) is kialakulhat.
Mit tehetünk a vádli „szívként” való működésének támogatásáért?
Mozgás: rendszeres séta, biciklizés, úszás serkenti az izompumpát.
Lábmozgatás ülés közben: körzések, lábujjhegyre emelkedés, lábfej pumpálása.
Kompressziós harisnya: segíti a vénás vér visszaáramlását.
Megfelelő hidratáltság és egészséges testsúly is támogatja a keringést.
Összegzés
Bár a vádli nem pumpálja a vért úgy, mint a szív, mégis alapvető szerepet tölt be a vénás visszaáramlásban. Ezért jogosan nevezik „második szívünknek” – különösen, ha az egészséges keringés fenntartásáról van szó. Érdemes tehát odafigyelni a rendszeres mozgásra, és támogatni ennek a különleges „szívnek” a munkáját a mindennapokban.
