Tüsszentettem. Egyszer, kétszer… ötször.
És hirtelen éreztem valamit.
Egyfajta bizsergést a torkomban, mintha valami elakadt volna.
Köhögtem.És a köhögés közepén valami kilőtt a számból.
Ránéztem a kezemre…
és ott volt.Egy kis fehér, kemény kődarab, olyan erős szaggal, hogy felfordult tőle a gyomrom.
Az első gondolatom ez volt:
— „Kiesett egy darab a fogamból?”
De nem. A fogaim épek voltak.
Nem volt ételmaradék sem. Nem váladék.
Valami más volt.
Rögtön rohantam az internetre, még mindig az a dolog a kezemben volt, és találtam egy szót, amit soha életemben nem hallottam:
Tonsilolito.
Más néven: mandulakő.
És úgy tűnik, nem én vagyok az egyetlen, akivel ez megtörtént.
Emberek ezrei éreztek már hasonlót:
egy kis idegen test, ami előzetes figyelmeztetés nélkül távozik, baktériumokkal és rossz szaggal telve.
⸻
Kiderült, hogy ez akkor alakul ki, amikor ételmaradék, elhalt sejtek és nyálka felgyülemlik a manduláink apró üregeiben.
Ott megrekednek.
Megkeményednek.
És napok vagy hetek után…
kijönnek!
⸻
A legmegdöbbentőbb nem az volt, hogy megtudtam, mi ez.
Hanem az, hogy ez bennem volt.
Hogy krónikus rossz leheletet,
enyhe nyelési fájdalmat,
sőt ismétlődő fertőzéseket is okozhat, ha gyakran előfordul.
⸻
Attól a naptól kezdve elkezdtem sós vizes gargalizálást végezni.
Megmosom a nyelvemet, és jobban odafigyelek a szájhigiéniámra.
Mert bár nem súlyos,
ez egyértelmű jel volt arra, hogy a testem figyelmet kér.
⸻
Ha valaha veled is megtörténik,
ne ijedj meg.
Nem vagy egyedül.
És igen, ennek a kis kődarabnak van neve, oka… és megoldása.
⸻
Figyelmeztetés: Ez az írás oktatási célokat szolgál. Ha hasonló tüneteid vannak, vagy aggódsz az egészséged miatt, mindig fordulj szakemberhez.