Kinga néni hivatalosan is angyal lett.
Kinga néni egy olyan stabil pont volt, akire mindig lehetett számítani, tanárként, osztályfőnök helyettesként, és később már barátként is.
Utólag sokszor eszembe jutott, hogy bárcsak jobban odafigyeltem volna rá még a Dobóban, a tanulástechnika órákon. És persze az is, hogy mennyi mindent köszönhetünk neki.
Olyan tanárunk volt, aki az öt évünk alatt csak egyetlen tantárgyat tanított nekünk, mégis szinte tőle tanultuk a legtöbbet, hiszen mindig szívesen segített nekünk, ha kértük.
A középiskolás évek legszebb emlékei közé tartoznak a könyvtárban töltött lyukasórák és délutánok. Hozzá mindig lehetett fordulni, - nem csupán az iskolai szünetekben, vagy az elsősegély tanfolyamon, de még évekkel az érettségi után is, ha készülni kellett egy-egy keményebb egyetemi vizsgára.
Jó szívvel gondolok a húsvéti locsolkodásokra, a játékos virsli kutyájára, és a véget nem érő vitáinkra a történelemről és a politikáról.
Nagyon fog hiányozni. Megint kevesebb lett a világ egy nagyszerű emberrel, aki miatt érdemes élni, és aki azzá formált minket, akik ma vagyunk.
Remélem, odafentről is büszke lesz majd ránk, és nem bánja majd, hogy mennyi időt, energiát és szeretetet fordított ránk.
Az angyalok őrizzék álmodat drága Kinga néni 🕯🕯🖤🖤🖤
