Sulyok Tamás nem egyszerűen aláírta az Alaptörvény 17. módosítását.

Távozása előtt külön köztársasági elnöki határozatban rendelte el annak kihirdetését, a dokumentum indokolásában pedig súlyos politikai és alkotmányossági vádiratot hagyott hátra. A leköszönő államfő szerint a módosítás egyes részei sértik a jogállamiságot, a demokráciát és a hatalommegosztás elvét.

A határozat önmagában nem állítja meg a módosítást, és nem is feltételes aláírás. Sulyok egyértelműen elrendelte a kihirdetést. Az irat azonban hivatalos állami dokumentumként rögzíti, hogy a köztársasági elnök alkotmányosan aggályosnak tartotta azt a szabályt, amely saját megbízatását is megszünteti. Ez később politikai, nemzetközi és akár jogértelmezési vitákban is komoly muníció lehet.

A köztársasági elnök az SP/1064-12/2026. számon kiadott határozatában rögzítette, hogy az Országgyűlés július 13-án fogadta el az Alaptörvény 17. módosítását, amelyet Forsthoffer Ágnes házelnök még aznap megküldött számára.

Sulyok azt is világossá tette, hogy nem talált olyan eljárási hibát, amely miatt az Alkotmánybírósághoz fordulhatott volna. Az Alaptörvény alapján tartalmi kifogásokra hivatkozva nem kérhette a módosítás felülvizsgálatát, politikai vétóval pedig egyáltalán nem rendelkezett.

A dokumentum végén ezért egyértelműen kimondta: aláírta az Alaptörvény módosítását, és elrendeli annak kihirdetését. Jogi szempontból ez a döntő rész. A Magyar Közlöny felelős szerkesztője megkapta a határozatot, így a kihirdetési folyamat megindulhat.

Amint a módosítás megjelenik, a benne szereplő szabály szerint a következő napon megszűnik Sulyok Tamás államfői mandátuma. A döntés tehát végrehajtható, az elnök távozásának közjogi útja pedig megnyílt.

Az indokolás hivatalos politikai és alkotmányossági vádirattá válhat

A bonyodalmat nem a határozat rendelkező része, hanem az azt megelőző hosszú politikai és jogi értékelés okozhatja. Sulyok ugyanis nem egy rövid, technikai dokumentumot írt alá, hanem a köztársasági elnöki intézmény hivatalos iratában rögzítette súlyos ellenvetéseit.

A leköszönő államfő szerint a módosítás egyes elemei üdvözlendők, például az Alkotmánybíróság hatáskörének kiszélesítése. Más rendelkezéseket azonban személyre szabott jogalkotásnak, a választójog korlátozásának és a hatalommegosztás rendszerébe történő elfogadhatatlan beavatkozásnak nevezett.

Sulyok azt is állította, hogy a választás óta a közbeszédet verbális támadások, fenyegetések és nyomásgyakorlás uralta el. Értékelése szerint ennek célja bizonyos közjogi szereplők elhallgattatása és eltávolítása volt.

Ezek Sulyok Tamás politikai és alkotmányjogi állításai. A határozat nem teszi őket automatikusan kötelező jogértelmezéssé, de a közlés immár nem egy Facebook-posztban vagy búcsúinterjúban, hanem hivatalos köztársasági elnöki dokumentumban szerepel.