Hosszú évtizedek várakozása és intenzív közbeszédei viták után hivatalosan is megnyíltak a Kádár-korszak állambiztonsági aktái. Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára által létrehozott nyitottaktak.hu oldalon – amely a nagyközönség számára is ingyenesen elérhetővé vált – bárki szabadon kutathat a beszervezési naplók, hálózati adattárak és 6-os kartonok között.
A nyilvánosságra hozatal pillanatától kezdve hatalmas volt az érdeklődés: a felhasználók sorra kerestek rá ismert közszereplőkre, politikusokra, művészekre és egyházi személyekre. Különösen nagy fókusz irányult a miniszterelnökre,Orbán Viktorra, akinek neve az utóbbi napokban a különböző politikai viták és megjelenő könyvek miatt is a téma középpontjába került.
Mit találtak a keresőben Orbán Viktor nevére?
Már az akták megnyitását megelőző napokban napvilágot láttak azok a dokumentumok, amelyeket maga a kormányfő hozott nyilvánosságra a közösségi oldalán. Orbán Viktor közlése szerint a sorkatonai szolgálata első időszakában megpróbálták beszervezni, azonban ő ezt visszautasította, így a kísérlet sikertelenül zárult.
A hivatalos levéltári adatbázis és a 6-os kartonok adatai alátámasztják, hogy a rendszer nem besúgóként, hanem éppen ellenkezőleg: célszemélyként, megfigyeltként tartotta számon a későbbi miniszterelnököt és ellenzéki társait. A Fidesz korábbi közleménye is hangsúlyozta, hogy minden tény, adat és dokumentum azt bizonyítja: Orbán Viktort a kommunista államhatalom figyelte meg, és a rendszerváltás óta lefolytatott korábbi átvilágítások sem találtak semmilyen terhelő dokumentumot a múltjában.
Történelmi pillanat vagy politikai vihar?
Az ügynökakták elérhetővé tétele nemcsak Orbán Viktor személye miatt kavart nagy port, hanem mert a rendszer felülete hamar kiadta több más ismert közszereplő, művész (például Szikora Róbert vagy Dévényi Tibor), valamint korábbi politikusok nevét is.
A szakemberek és a levéltár vezetői ugyanakkor folyamatosan arra figyelmeztetnek, hogy az iratokat óvatosan kell kezelni: a nevek önmagukban nem minden esetben festenek le teljes történetet, és az adatok között hiányos vagy akár ellentmondásos dokumentumok is előfordulhatnak. Ennek ellenére a mostani adatbázis-nyitás mérföldkőnek számít a magyar nyilvánosságban, hiszen évtizedek titkolózása után váltak hozzáférhetővé a Kádár-korszak titkosszolgálati mechanizmusainak iratai.
