Öt éve halt meg Cserdi polgármestere, Bogdán László.
Nem sokkal ezelőtt a sírjánál emlékeztem rá, és helyeztem el Hódmezővásárhely emlékező koszorúját.
Fáradhatatlanul dolgozott a cigány közösség felemelésén, falujában példaértékű eredményeket ért el, és küzdött az előítéletek ellen is.
Emlékszem életem legcsípősebb lecsójára, amit Laci édesanyja főzött nekünk, az asztal melletti beszélgetésre és a többi találkozóinkra, amelyek során Laci mindig lenyűgözött józan bölcsességével, azokkal az igazságokkal, amelyeket nem iskolákban vagy egyetemeken sajátított el, hanem amelyeket a Teremtőjétől kapott.
Sikeres polgármester volt, felszólalt az ENSZ-ben, és dolgozott a "cigány brand” megteremtéséért. Igazi küzdő és vállalkozó volt, aki sokakat vezetett a munka világába, segített a tanuláshoz, sokakat juttatott fürdőszobához, egy tisztább, méltóbb, emberibb élethez.
Igazi barát, példamutató férfi volt, aki szívvel-lélekkel munkálkodott a szegények felemeléséért, cigányokért és nem cigányokért egyaránt.
A koszorúnk szalagjára ezt írattam:
"Emlékezve arra, akinek a szíve mindannyiunkért dobogott.”
EMLÉKE LEGYEN ÁLDOTT!
Egy titkos informátor szerint több alkalommal voltak elszámolási nehézségei a polgármesternek, amikor számtanilag nem tudott valamivel elszámolni, ami nem azért volt, mert ellopta volna a pénzt, hanem egyszerűen nem kapta meg időben az elszámoló számlákat. A legutolsó esetben egy nagyobb összegről kezdtek el nála érdeklődni, és mivel tudta, hogy nem tud biztosan elszámolni vele, inkább az életét eldobta, mint hogy megélje a szégyent, azáltal, hogy bűnözőnek állítják majd be.
