Ez nem szókimondás, nem provokáció, nem lázadás. Ez a tisztesség, az empátia és az emberség teljes hiánya, egy félmosolyba csomagolva.
Aki a Szőlő utcai ügyre azt mondja, hogy „mindenki jól járt”, az nem vagány, hanem lelketlen. Aki képes így beszélni kizsákmányolt, bántalmazott nőkről, az nem lázad, hanem rúg egyet azokon, akik már amúgy is a földön vannak. Aki valaha azt énekelte, hogy „Nem kell”, ma pontosan azt üzeni: nem kell együttérzés, nem kell felelősség, nem kell szégyen. Csak a pénz, a hatalom és a félmosoly.
„Ő csak kereste a pénzt” – mondtad, mintha nem is emberekről, hanem üzletről beszélnél. Ez nem őszinteség, hanem undorító cinizmus. És mindenkinek, aki valaha hitt benned, ez pofon. Egy nagy, hangos, ébresztő pofon.
Te, aki egykor azt üvöltötted, hogy „8 óra munka, 8 óra pihenés”, ma a hatalom udvari bohócaként táncolsz annak zenéjére, akiktől régen undorodtál. Aki egykor szabad volt, ma láncon rángatott díszfigura.
„Nekem a rock and roll az élet” – mondtad régen.
Most már csak annyit látunk: neked a behódolás az. A gerinctelenség az.
Nem vagy többé a nemzet csótánya –
te lettél a hatalom bohóca.
És ha maradt benned egy szemernyi tisztesség,
akkor a Kossuth-díjadat holnap reggel visszaadod. 💥
