Újabb komoly fordulatokat vett az Orbán-kormány idején végrehajtott aranykonvoj-akció ügye. Az ukrán pénzszállítók ügyvédje már 2026. június 26-án kezdeményezte Orbán Viktor volt miniszterelnök gyanúsítását és őrizetbe vételét, azóta pedig újabb nyomozati iratok kerültek elő, öt ember lett gyanúsított, és novemberben egy másik hatóság bevonását is kérték. A legfontosabb kérdés továbbra is az: ki adta ki a parancsot a hét ukrán állampolgár elfogására?Kormányzati hírek
Horváth Lóránt ügyvéd, a hét ukrán pénzszállító jogi képviselője 2026. június 26-án kezdeményezte négy korábbi állami vezető gyanúsítását és őrizetbe vételét.
Az érintettek között szerepelt Orbán Viktor volt miniszterelnök, Farkas Örs korábbi nemzetbiztonsági államtitkár, Hajdu János volt TEK-főigazgató és Demeter Tamás, a NAV korábbi bűnügyi és rendészeti elnökhelyettese.
A beadványban hét rendbeli, minősített jogellenes fogvatartás és kényszervallatás gyanúját vetették fel. Az ügyvéd álláspontja szerint olyan cselekmények történhettek, amelyek bizonyítottság esetén súlyos szabadságvesztéssel járhatnak.
Az első sajtóbeszámolók még arról szóltak, hogy Orbán Viktor letartóztatását is indítványozták. Horváth Lóránt azonban később pontosított:
„Természetesen nem indítványoztuk Orbánék letartóztatását (mert az ügyészségi hatáskör), csak a gyanúsításukat és őrizetbe vételüket.”
A különbség lényeges. A sértettek képviselője kérhet nyomozati intézkedéseket, de a letartóztatás bírósági elrendelését az ügyészség indítványozhatja.
A nyomozás mára öt gyanúsítottig jutott – és súlyos részletek derültek ki
Az ügy középpontjában a 2026. március 5-én végrehajtott akció áll. A Terrorelhárítási Központ emberei az M0-s autóút alacskai pihenőjénél feltartóztattak két ukrán pénzszállító járművet, amelyek Ausztriából Ukrajnába tartottak.
A szállítmányban 35 millió euró, 40 millió dollár és 9 kilogramm arany volt, összesen több mint 27 milliárd forintnak megfelelő értékben. A vagyont később visszaadták az ukrán félnek.
A június 29-i ügyészségi közlemény szerint Hajdu János már az akció előtti napon eligazítást tartott a művelet vezetőinek. Az ügyészség gyanúja szerint ő határozta meg a pénzszállítók elfogásának módját is.
A hét ukrán állampolgárt a földre fektették, megbilincselték, majd a látásukat akadályozó kámzsát húztak a fejükre. A nyomozó ügyészség szerint ezt követően legalább kilenc órán keresztül jogalap nélkül tartották fenn személyi szabadságuk korlátozását.
Hajdu Jánost hét rendbeli, a sértettek sanyargatásával elkövetett jogellenes fogvatartással gyanúsították meg. A volt főigazgató tagadta a bűncselekmény elkövetését, és panasszal élt.
Az ügy azonban nem állt meg nála.
A 2026. október 8-i beszámolók szerint már öt gyanúsítottja volt az eljárásnak. Hajdu mellett Szathmáry István, az Alkotmányvédelmi Hivatal korábbi jogi főosztályvezetője, valamint három rendőr is érintett.
Szathmáryval szemben hét rendbeli közokirat-hamisítás gyanúját közölték. A gyanúsítás természetesen egyik érintett esetében sem jelent bűnösséget megállapító ítéletet.
(kép illusztráció )
