Hát, ha valamit el kell ismerni, az az, hogy Orbán Viktor tényleg egy karizmatikus vezető. Olyan ember, akit mindenki ismer — sőt, olykor úgy tűnik, mindenki is róla beszél. Kevés ország mondhatja el magáról, hogy ennyire egységes valamiben. Nálunk legalább ez sikerült.
Egység van. Mert mindannyian ugyanazt csináljuk: számolgatjuk a forintokat a boltban, figyeljük a rezsiszámlát, és próbáljuk kitalálni, hogy a hó vége tényleg a hónap végére essen-e, vagy kicsit előbb érkezik.
És hát ez is csak azt mutatja, milyen találékony a magyar ember. A tej drága? Sebaj, veszünk kevesebbet. A kenyér ára felment? Nem baj, mostanában amúgy is diétázunk. A fizetés kevés? Legalább gyorsabban megtanuljuk, mi az a minimalizmus.
De ne legyünk igazságtalanok: van, ami tényleg fejlődik. A kreativitásunk például. Ma már egy átlag magyar ember simán össze tud rakni egy háromfogásos vacsorát egy csomag tésztából, két szelet felvágottból és egy adag optimizmusból.
És közben szeretjük a hazánkat. Mert hát, ki ne szeretné azt az országot, ahol mindig történik valami, ahol sosem unalmas az élet, és ahol mindig van ok arra, hogy újratervezzünk?
Úgyhogy igen, köszönjük, Viktor. Egy igazi vezető az, aki képes összekovácsolni a népét. Mi pedig mostanra tényleg össze vagyunk kovácsolva — leginkább a túlélés iránti közös szenvedélyben. ❤️🇭🇺
